Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Vállalkozási szerződés. 963. 583 nap alatt feltétlenül elvégezhető volt, a teljesítéssel nyílván késedelmes volt az alperes, mikor az 1925. évi október hó 21-én javítás végett átvett ankert csak két hónap múlva, december 22-én adta postára a felperes részére. Hogy az alperes a javítási munkát a vállalt egy évi jótállás keretén belül díjtalanul, avagy külön díjazás ellenében tartozott-e elvégezni, a teljesítési késedelem szempontjából közömbös. Mert a munkát az alperes minden kikötés és feltétel nélkül elvállalta s végeredményében felperes részéről való díjkötelezés nélkül teljesítette, holott, ha a tekercselés kijavításáért fizetést igényelt, azt a felperessel nyomban közölni tartozott volna, avagy legalább is az ankert a felperesnek idején visszaküldeni. A felperes megbízottai a munkát 1928. november 28. előtt és azután is sürgették az alperesnél, december 7-én pedig az anker átvétele végett nála jelentkeztek, az alperesnek Kovács József nevű megbízottja azonban az ankert nem adta ki, mert az alperes elfelejtette megbízottját az anker kiadására utasítani. Az alperes tehát nem védekezhetik azzal, hogy a felperes címét nem tudta, sem azzal, hogy a felperes az ankerért többé nem jelentkezett, mert az alperes késedelme és a hiábavaló sürgetések folytán a felperes többé jelentkezni köteles nem volt. A késedelmes teljesítés miatt a kártérítési kötelezettség az alperest 1925. november 28. napjától terheli. A D. alatti levélben ugyan a felperes november 28-áig adott alperesnek az anker sz íllítására különbeni kártérítési követelésének közlése mellett határidőt. A felperes ügyvédje ugyan az E. alatti levelében, az ankernek 1925. december 7-ig való rendelkezésére bocsátását kívánta, de a felperes igényét az addig okozott kár megtérítéséhez kifejezetten fenntartotta. Ennélfogva november 28-ika tekintendő annak az időpontnak, ameddig a f elperes kártérítést igényelni nem kívánt. A szakértő véleménye alapján megállapított tényállás szerint az anker szerelését az alperes rossz dróttal eszközölte, s ez volt az oka annak, hogy az egyik belső tekercs testzárlatot szenvedett, nem pedig az ankernek a gépkocsiba való beszerelése vagy a bandagekötés megbontása. A tekercselés és az ahhoz szükséges drót alkalmazása az alperes kötelessége volt. A drót minőségéért tehát alperest mint vállalkozót felelősség terheli, következéskép alperes felel azért is, hogy az anker a tekercselésnek eme hibája miatt a kijavítás után sem volt használható. Hogy a szerelés rossz dróttal történt, s hogy a testzárlatot a rossz drót okozta, kívülről s nyomban fel nem ismerhető, nem észlelhető hiba. Az ankernek 1926. január 21-én történt rendelkezésre bocsájtása (10 nap) tehát kellő időben történtnek jelentkezik.