Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

54 Pénzügyi jog tagoknál azok egyéb vagyonával és jövedelmével együtt kellett volna megosztani. Minthogy ezek szerint az úrbéres telkes gazdák mint legelő­érdekeltség, amely lényegileg az 1913. évi X. törvénycikkben emlí­tett osztatlan közös legelők fogalma alá tartozik, a már idézett törvényes rendelkezések szerint jövedelem és vagyonadó alá nem vonható: ugyanazért kimondani kellett, hogy nem a vagyonközös­ség, de annak megadóztatása helyett a közös vagyonból és jöve­delemből az egyes résztulajdonosokat megillető részvagyont és részjövedelmet kellett volna az egyes tagoknál megadóztatni. Ehhez képest tehát az úrbéres telkes gazdák mint vagyonközösség a jövedelem és vagyonadó megfizetésének kötelezettsége alól fel­mentendő volt. ((6217 1928. — P. sz. — 1928. máj. 5. — Pkjt. XI. 39.) 88. J. V. H. Ö. 37. §. Közös tulajdont képező házaknál az egyes tulajdonrészek értéke nem lehet kevesebb, mint az a hányad, ami az egész ingatlanra megállapítandó forgalmi értékből az osztott részre esik. (3616/1929.) P. sz. —1650. P. sz. E. EL — 1929. Pod. 4. füzet, 5.) 89. J. V. H. Ö. 37. §. A vagyonadó alapja az ideiglenesen mezőgazdaságilag használt, de házhelyekre alkalmas terüle­teknél, a tényleges forgalmi érték és nem a kat. tiszta jöve­delem alapján megállapított érték. (818/1929. P. sz. — 1648. P. sz. E. íí. — 1929. Pod. 4. füzet, 3.) 90. J. V. H. Ö. 43. §. Csak jogerősen megállapított adót lehet rögzíteni. (3480/1928. P. sz. — 1928. nov. 28. — Pkjt. XI. 105.) 91. A közös lakásból hosszabb időre való eltávozás nem jelenti minden körülmények között egyúttal a közös háztartás megszűnését is. (3641/1928. P. sz. — 1680. P. sz. E. H. — 1930. Pod. 2. füzet, 44.) 92. A szolgálati illetmény adómentességének megállapí­tásánál a szolgálati illetményt terhelő nyugdíjalapjárulékot nem lehet levonásba hozni. (145. számú jogegységi megálla­podás. 1930. Pod. 2. füzet, 30.) 93. 5800 1924. P. M. sz. rend. Az 5800 1924. P. M. sz. ren­deletnek az az intézkedése, hogy a tantiemadó alá eső java­dalmazások az azt megállapító közgyűlés számára megálla­pított átszámítási kulccsal számítandók át aranykoronára, csak azokra az összegekre vonatkozik, amelyek a közgyűlési határozat alapján fizettetnek ki. A megelőzőleg felvett java-

Next

/
Oldalképek
Tartalom