Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

•0 Pénzügyi jog szonértékének megállapításánál összehasonlításul, üzlethelyiség bérét még abban az esetben sem lehet alapul venni, ha az üzlethelyiséget az összehasonlításkor lakás céljára használják, minthogy az üzlethelyiségért, rendeltetésénél fogva, lényegesen magasabb bért fizetnek, mint a lakásért. A lakás haszonértékét ennélfogva csak lakás céljára készült és annak használt épületrészek bérével való összehasonlítás útján lehet megállapítani. (2169/1927. P. sz. — 1929. okt, 29. — Pkjt. XI. 43.) 76. 1925:XVIII. t.-c. 9. §. Tatarozási költségnek tekintendő az építésznek az ellenőrzés és vezetés címén kapott tiszteletdíja akkor, ha a tatarozási munkák mérve olyan terjedelmű, hogy azoknak ellenőrzése és vezetése építész megbízását tette szükségessé. (11.914/1928. P. sz. — 1653. P. sz. E. H. — 1929. Poci. 4. füzet 8.) 77. 1925:XVIII. t.-c. II. fej. Az 1925:XVIII. t.-c. II. fejezetében biztosított házadómentesség megilleti azt a lakás céljára emelt épületet, amelyet évekkel megelőzőleg beépítve volt területen emeltek ugyan, de amely terület az új építkezést közvetlenül megelőzőleg az épületek lebontatván, huzamosabb ideig kert gyanánt használtatott. Kb. Az 1925. évi XVIII. t.-c. II. fejezetében biztosított házadómcntesség célja az építkezés előmozdítása mellett elsősorban a lakások termelése volt, tehát az ezen törvényes rendelkezések alapján biztosított adómentesség iránt előterjesztett kérelmeket is főképpen abból a szempontból kell elbírálni, hogy az új építkezés folytán keletkezett-e új lakás. Az innen elrendelt bizonyítási eljárás során beigazolódott a másodfokú határozat indokaiban említett és a helyszíni szemle alkalmával jegyzőkönyvbe vett az a ténykörülmény, hogy azon a helyen, amelyen a szóbanforgó új épület emeltetett az építést közvetler megelőző nyolc évben épület nem állott és az a ház, amely ezen a területen korábban létezett, mintegy kilenc évvel az új épület keletkezését megelőzően teljesen lebonttatott. Az új építkezés tehát új lakást termelt és ily módon a felhívott törvény II. fejezetével elérni kívánt célt szolgálta, miért is az új épületet megilleti az a kedvezmény, amely ezen törvény alapján az iij lakások termelésére biztosítva van. Az 1925. évi XVIII. t.-c. 3. §-ának c) pontja alapján a harminc évi adómentesség a használhatatlan állapotban volt és teljesen lebontott épület helyére újonnan emelt épületet is megilleti, menynyivel inkább megilleti tehát azt az új épületet, amelynek helyén az építkezést megelőző időben épület nem állott és az a használ-