Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

48 Pénzügyi jog Földadó. ^ 66. F. H. Ö. 20. §. 1. bek. Ama szabály alól, hogy a földadómentesség csupán annak bejelentésével következik be. hogy valamely földrészlet többé nem tárgya a földadónak, nem tesz kivételt az a körülmény, hogy a bekövetkezett mívelési változás folytán általános kereseti adókötelezettség állott be. (52731927. P. sz. — 1927. XI. 9. — Pkjt. X. 111.) Házadó. 67. H. EL Ö. 2. §. Nagy terjedelmű lakás (4 szoba és mellékhelyiségek) nem minősíthető gazdasági cselédlakásnak. (1606. P. sz. elvi jelentőségű határozat. — Pkjt. XI. 79.) 68. H. H. Ö. 2. §. Az elsőfokú egyházi hatósági teendőket ellátó káptalani tag lelkészi lakását az állandó adómentesség megilleti. (1619. P. sz. elvi jelentőségű határozat. — Pkjt. XI. 101.) 69. H. H. Ö. 2. §. Katonai beszállásolás céljaira szolgáló épületek házadó alá esnek. (1609. P. sz. elvi jelentőségű határozat. — Pkjt. XI. 80.) 70. H. H. Ö. 2. §. Községi pásztor nem tekinthető gazdasági cselédnek, miért is az általa lakott épület házadóköteles. (1607. P. sz. elvi jelentőségű határozat. Pkjt. XI. 80.) 71. H. H. Ö. 2. §. A halászati üzem alkalmazottjai nem gazdasági cselédek, lakásaikat tehát az állandó adómentesség meg nem illeti. (261/1928. P. sz. — Pkjt. XI. 44.) 72. H. H. Ö. 4. §«. A szeszgyár bérbeadás esetén házadóköteles. Kb. A panaszosnak szeszgyára bérbe van adva és a bérösszegnek a szeszgyárra eső része után a házadót kivetették. Az adóalap nem vitás, a panaszos csupán azt vitatja, hogy ez a szeszgyár, mint gyári épület, mentes a házadó alól. Utal arra, hogy a H. H. Ö. 4. §-ának rendelkezése olykép értelmezendő, hogy az egyébként adómentes gyárépületnek ez az adómentessége bérbeadás esetén is csak akkor szűnik meg, ha egyúttal a gyári jelleg is megszűnik, mert mindaddig, míg a gyári jelleg fennáll, az épület hozadéka kereseti adó alapját képezi. . A gyárak és ehhez hasonló épületek házadómentességének pénzügytani indoka valóban az, hogy a gyárnak, mint épületnek hozadéka a vállalkozói nyereségtől el nem különíthető és önmagá-