Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Közigazga I ási jo<j egyéb indokolás nélkül az indokolásban csak az a megjegyzés van, hogy a kérdéses intézkedés az 1896. évi XXVI. t.-c. 52. §-ának 1. pontjában foglalt rendelkezést nem érinti. Ez az utóbbi hivatkozás nynyilvánvalóan tollhibából származó tévedés, mert az 1896. évi XXVI. t.-c. 52. §-a (községi iskolaszéki aktív, passzív választói jog. községi tanítóválasztás) az 1913. évi XVI. t.-c. 30. §-ában foglalt rendelkezéssel semmiféle összefüggésben nincs. De az indokolás ezen megjegyzése világosan azt akarja kifejezni, hogy az eddig is biz' tosítva volt közigazgatási bírói védelmet nem kívánta a törvényhozás érinteni. Egyébként ez a rendelkezés összhangban van a korábbi 1 örvényekkel. , Ezek után kiemeli a bíróság, hogy nem foglalkozik azzal a kérdéssel: vájjon az állami törvények és az egyházi törvények között van-e ellentét? — mert úgy sincs hivatva a netalán fennforgó ellentét megszüntetésére. A bíróság csak azt a kérdést vizsgálja, hogy a közigazgatási hatóságnak el kell-e járnia a jelen ügy érdemében, midőn a tanító panasszal fordalt a politikai hatóságokhoz jogvédelemért. Az időrendben ismertetett ezek a törvényes rendelkezések seholsem intézkednek afelől, hogy ott, ahol a termény, földhaszonélvezet értékeléséről, a termények beszedéséről és kiszolgáltatásáról van szó: a politikai hatósági (közigazgatási bírósági) eljárást egyházhatósági (bírósági) eljárásnak kell megelőzni. Ellenben nyílván megállapítható ezeknek az állami törvényeknek és törvényes rendelkezéseknek az a célja, hogy a tanító fizetésének törvényben biztosított legkisebb mértékét feltétlenül olyan módon, olyan minőségben, olyan időben kapja meg, mint ahogyan a törvény rendeli és pedig akkor is, ha a fizetés részben terményekből, vagy földbirtok haszonélvezetéből áll és hogy továbbá a tanítónak a törvényben meghatározott fizetés legkisebb mértékére vonatkozó igénye semmiféle címen csorbulást ne szenvedhessen. Ennek a célnak érdekében éppen az iskolafenntartóval és annak hatóságaival szemben biztosítják az állami törvények a tanító részére a politikai hatóságoknak és a magyar közigazgatási bíróságnak jogvédelmét. A terménybeli járandóság beszedése és kiszolgáltatása kérdésében az iskolafenntartó késedelme vagy egyéb mulasztása miatt, valamint a termények és földhaszonélvezet értékelése kérdésében tehát a politikai hatóságnak, valamint végső fokon a közigazgatási bíróságnak el kell járnia arra való tekintet nélkül, hogy az egyházi hatóság eljárt-e és minő eredménnyel? Csak így érhető el az állami törvényekben a magasabb nemzeti és közoktatásügyi érdekből kitűzött az a cél, hogy a törvényben biztosított illetményét a törvényszerű mennyiségben, értékben és a törvényszerű időben a hitfelekezeti tanító is megkaphassa. —