Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Községi (megyei, városi) ügyek. 23—24. L7 járóság) jogosult-e a kisgyűlés határozata ellen panasszal élni? Ez a kérdés igenlő értelemben volt eldöntendő, mert kétségtelen, hogy a legtöbbadófizető községi képviselőtestületi tagok névjegyzéke ellen, az elöljáróság bármelyik takja akár külön, akár másokkal együtt jogosult panasszal élni. Ez a jog tehát megilleti az elöljáróság tagjainak összességét jelentő községi elöljáróságot is. A panasz érdemét illetőleg nem vitás, hogy B. M. 1928. évi óta lakik T. községben és ott az 1928. és 1929. években adót fizetett; továbbá, hogy az 1929. évi beszámítható állami adója 261 pengő 79 fillért tett ki, amely kétszeres számítással eléri azt az összeget, amelynek alapján a legtöbbadófizetők névjegyzékébe felvehető lenne. Nem vitás végül az sem, hogy B. M. az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékébe fel van véve, ellenben a községi választók névjegyzékébe nem vétetett fel azért, mert nem lakik hat év óta a község területén. Az 1929:XXX. t.-c. 40. §-a szerint legtöbbadófizetés címén a képviselőtestület tagja csak az lehet, akinek a törvényhatóság területén a 41. §. értelmében községi választójoga van. Ugyané törvény 41. §-a szerint pedig községi választójoga van annak, aki az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékébe fel van véve, ha legalább hat év óta lakik a község területén és két év óta fizet adót. E kellékek közül B. M.-t illetőleg a hat évi helybenlakás ugyan hiányzik, de a 41. (2) bekezdése szerint a helybenlakás időtartamára nézve az 1925:XXVI. t.-c. 4. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Az említett bekezdés 2. pontja szerint pedig bármily rövid ideig tartó helybenlakás is elegendő a névjegyzékbe való felvételre annál, aki valamely bevett vagy elismert vallásfelekezetnek hivatalos alkalmazásában levő lelkésze. Az ismertetett törvényes rendelkezések szerint tehát nem férhet kétség ahhoz, hogy a B. M. r. kath. plébános, habár nem is lakik hat év óta T. község területén, ott az 1929 :XXX. t.-c. 41. §-a szerint községi választójoggal bír és ennélfogva legtöbbadófizetés címén tagja lehet a községi képviselőtestületnek. Igaz ugyan, hogy a 4615 1929. B. M. eln. számú körrendelet (7) és (8) bekezdésében foglaltak alapján a hat évi helybenlakás hiánya miatt a községi választók névjegyzékébe nem vétetett fel, ámde ez a körülmény nem zárja ki annak lehetőségét, hogy virilis jogon a képviselőtestület tagja lehessen, miként az 1929:XXX. t.-c. 42. igának (3) bekezdése szerint választás alapján is tagja lehet a képviselőtestületnek az, aki a kellékeknek megfelel, habár nincs is felvéve a választók névjegyzékébe. A 42. §. eme bekezdése ugyanis joghasonlatosság alapján, a virilis jogú képviselőtestületi tagokra is alkalmazandó. Mindezekből következik, hogy B. M.-nak a legtöbbadófizető képviselőtestületi tagok névjegyzékébe való felvételének elrendelése helyesen történt, minélfogva a panasznak nincs törvényes alapja. (2069/1930. K. sz. — M. K. XLVII. 27—28.) Döntvénytár 1930.