Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Átértékelés. 646—647. 393 A házassági jogról szóló törvény 92. §-ában foglalt anyagjogi rendelkezésnél fogva egyidejűleg kimondotta azonban a kir. Kúria azt is, hogy az alperesek a felperes tartásdíjáért csak az öröklött vagyon jövedelme és nem az állaga erejéig tartoznak felelősséggel. (1930. máre. 19. — . III. 4570,1929.) 647. 1928:XII. t.-e. 19. §. — Kártérítési tőke megfizetése után járadék megítélése. — Ha azok a körülmények, amelyek alapján a bíróság az előbbi perben a szolgáltatás mennyiségét megállapította, — lényegesen mgváltoztak, — figyelemmel az 1874:XYHI. t.-c. 5. §-ára — járadék megítélésének akkor is helye van, ha a kötelezett az előbbi perben hozott ítéletnek eleget tett. Ily esetben azonban a járadék Összegének meg­állapításánál az 1928. évi XII. t.-c. Í9. §-a értelmében a meg­ítélt és az árvaszékhez befizetett egyszeri tőkeszolgáltatás méltányosan számításba veendő. K. Az irányadó tényállás szerint kiskorú B. József Árpádot 1916. évi október 8-án az alperes egyik villamos kocsija elgázolta, aminek következtében a ballábát térden alul amputálni kellett. A felperes által 1917. április 14-én indított perben a harmadbíróság 1920. június 22-én hozott ítéletével a kiskorú részére 8000 K kártérí­tést ítélt meg. Alperes ezt az összeget 1920. szeptember 15-én Buda­pest székesfőváros árvaszékéhez befizette, s az kiskorú javára ez­időszerint is ott kezeltetik. Tényként van továbbá megállapítva, hogy a kiskorú részben a beleset következtében, részben a vele született imbecilitása miatt az ipari vagy egyéb szakszerű foglalkozáshoz szükséges előképzett­ség megszerzésére nem képes és hogy a balesettel kapcsolatos mun­kaképesség csökkenése, amely az előző perben keletkezett ítéletek meghozatala idején 30 százalékos volt, ezidőszerint 50 százalékos­nak vehető. Ezek alapján s figyelemmel az 1874:XVIII. t.-c. 5. §-ábau fog­lalt rendelkezésre, anyagi jogszabálysértés nélkül mondta ki a fel­lebbezési bíróság, hogy miután azok a körülmények, amelyek alap­ján a bíróság az előbbi perben a szolgáltatás mennyiségét megálla­pította, — lényegesen megváltoztak és habár alperes az előbbi per­ben hozott ítélet rendelkezéseinek eleget tett, — a járadék megíté­lésének helye van, azonban a járadék összegéjiek megállapításánál az 1928. évi XII. t.-c. 19. §-a értelmében megítélt és az árvaszékhez befizetett egyszeri tőkeszolgáltatás méltányosan számításba veendő. Alperesnek tehát a járadék megítélése miatt emelt panasza alap­talan. Alaptalan alperesnek az amiatt emelt panasza is, hogy a kis­korú munkaképességének csökkenése 50 százalékban a balesetből eredőnek állapíttatott meg, holott az a törvényszéki orvos véle-

Next

/
Oldalképek
Tartalom