Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Igazgatás (Btk. 171—174. §.) 157 nak a törvényhelyeknek pedig- úgy egymás között, mint a Btk. 171. í-kval kapcsolatban annyi eltérést mutat, hogy azoknak egy közös nevezőre való hozása lehetséges ugyan, de nem tartozik a most megoldandó kérdés keretébe. Ezekkel a m. kir. Kúria nem foglalkozhatott, de annyit mégis ezúttal is megállapít, hogy a „terjesztéssel'1, a „kiállítással", mint eszközzel elkövethető bűncselekményeknél — a sikertelen felhíváson kezdve, a sikeres felhíváson folytatva és az ily módon elkövethető bűntett, vagy vétség befejezésén, vagy kísérletén végezve — a törvényben említett „eredmény" jogi fogalma, terjedelme nem jelent sehol többet, mint amennyit a célbavett bűncselekménynek törvényes tényálladéka előír és megkíván. III. Áttérve ezek után az itt megoldandó feladat lényegére a m. kir. Kúria jogegységi tanácsa úgy döntött, hogy a sajtótermék „terjesztésével" vagy „kiállításával", mint a törvényben említett egyik eszközzel elkövetett sikeres, vagy sikertelen felhívás és minden más bűntett ós vétség, amelynek ily módon való elkövetése lehetséges — köztörvényi úton büntetendő ugyan, de csak azon három feltétel alatt, amelyet a kérdésre adott válaszban a m. kirKúria jogegységi tanácsa tüzetesen úgy írt körül, — hogy a „terjesztésnek" a St. 1. §-ának terjesztésén túlmenőnek, időben, elhatározásban és végrehajtásban önállónak kell lennie; hogy a terjesztőnek, a kiállítónak a sajtótermék jogellenes tartalmát ismernie kell; végül, hogy a terjesztő és a kiállító ezeket a cselekményeit célzatosan arra használja fel, miképp a részéről is (esetleg mások részéről is) tervbevett bűncselekmény elkövettessék. S három főfeltétellel a m. kir. Kúria jogegységi tanácsa a köztörvényi felelősségrevonást élesen és teljesen elhatárolta a St 1. §-ában foglalt „terjesztésnek" sajtójogi, érintetlenül hagyott felelősségétől, amely utóbbi „terjesztés" a történésnek, az alanyi és tárgyi felelősségi alapnak különbözőségével elválasztva különáll és jogi kapcsolata sincs azzal a „terjesztéssel", amelyet a m. kir. Kúria jogegységi tanácsa köztörvényi úton büntetendőnek állapít meg. A St. 1. §-ában említett terjesztés ugyanis a sajtó útján elkövetett, a sajtótermák tartalmában kimerítően alakot öltött bűncselekménynek alkotó eleme, amelynek a köztörvényi úton büntetendőnek felismert „terjesztéssel", „kiállítással" sem ténybeli, sem jogi közössége nincs, mert a Btk. 171. §-ában az itt körülírt bűncselekmény egyik módjaként megjelölt „terjesztésinél nem a sajtó útján való közlés büntettetik, — hanem megbüntettetik az, hogy a tettes a Btk. által tiltott valamely célnak másokat megnyerni akarva, eszközül használja fel az általa erre alkalmasnak felismert sajtóterméket (nyomtatványt), amelyet ezzel a szándékkal és ezeknek a kiválasztottaknak átad, osztogat.