Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Kizáró okok (Btk. 105—125. 149 sek közül a hosszabb tartamú tekintendő súlyosabbnak, vagyis az adott esetben a 8 évi börtön és az 5 évi fegyház (104. §. 1- p.) alapján kiszabott összbüntetésnek neme a börtön és nem a fegyház, de az összebüntetés minimális időtartamát már nem a Btk. 24. §-a, hanem a 100. §-a határolja, ha ez nem így volna akkor pld. a 10 évi börtönről és az 5 évi fegyházról szóló jogerőis ítéleteket a Btk. 104. §-a szerint, de a Btk. 24. és 99. §. rideg átvétele ós alkalmazása mellett — csak 10 évi börtönbüntetésben lehetne összefoglalni, a mi természetesen nem lenne összbüntetés, mert az egyik jogerős ítéleti büntetés teljesen elesnék s az arányosító, egyesítő összefoglalás lehetetlenné válnék. Az ily esetekben a kisebb tartamú fegyház és a hosszabb tartamú börtön tehát az összbüntetés törvényi elvének megfelelően 10 évnél hosszabb, de a 15 évet meg nem haladó tartamú börtönben mint összbüntetésben foglalható össze. Különben, hogy a 10 évet meghaladó börtönbüntetés a Btk. rendszerében nem szokatlan, arról bizonyságot tesz a Btk. 93. §-ának és az E. L. T. 36. §-ának ismert rendelkezése. Mindezeknél fogva tévedett a kir. törvényszék, imidőn a 8 évi börtön és az 5 évi fegyházbüntetés összesítésénél az összbüntetést fegyházban szabta ki, miért is a m. kir. Kúria a kir. törvényszéknek ítéletét az összbüntetés kiszabását tárgyazó részében megsemmisítette s az összbüntetést a fentebb kifejtettek értelmében a kir. törvényszék ítéletével egyező időtartamban, de börtönben állapította meg. Az összbüntetések meghatározása az előbbi ítéletekkel kimondott büntetések tartama súlyosságuk aránya alapján és az egységben való kitöltés figyelembevétele mellett történt- B. III. 6256—1929. — 1929. X. 22. A bűnvádi eljárás megindítását és a büntetés végrehajtását kizáró okok. (Btk. 10£—125. §.) 341. Btk. 107. §. Elévülés mulasztási cselekménynél. K. A Btk. 107. :§-,a értelmében a bevégzett bűntettre vagy vét-. ségre nézve az elévülés a véghezvitel napjával veszi kezdetét. A mulasztási bűncselekményeknél (delicta omissionis) a véghezvitel a törvény parancsának nem teljesítése által létesül. A St 24. §-ának 2. pontja alá eső vétséget az a nyomda vagy kőnyomdavállalat-tulajdonos követi el, aki a vállalatát a 6. ^. értelmében be nem jelenti. Igaz ugyan, hogy a St. 6. §-a nem tartalmaz rendelkezést arról, hogy ezt a bejelentést mily időpontban kell megtenni, — de a törvény helyes értelmezése szerint nyilvánvaló, hogy a bejelen-