Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Egyéb illetékek. 2U—252 105 arányos törlésének, illetőleg visszatérítésének azon esetben is helye van, ha az illeték az ismétlődő szolgáltatásoknak az ill. szab. 61. §-a értelmében mégállapítoti érték összege alapján Íratott elő, s a szerződés érvényessége bármely időközben] megszűnik. E rendelkezés szerint a súlyponi a szerződés érvényességének időközi, tehál a kikötőn idő előtti megszűnésén nyugszik. Bizonytalan időre kötött szerződésnél azonban három éven belül történt megszűnés esetén sem lehet időközi megszűnésről «zó, amennyiben az eredetileg bizonytalan időre kötött szerződés a három éven belüli megszűnés dacára is bizonytalan időre kötöttnek maradt. Az ily szerződéseknél az ill. szab. 61. §-anak e) pontjában illetékalapul az évi szolgáltatás háromszoros értéke mintegy átalányként rendeltetett vétetni, amennnyiben tehát az évi szolgáltatás háromszoros értékén, mint átalányon, a megszűnések esetében rés üttetnék, nem lehetne elzárkózni az elől sem, hogy az esetben, ha az ily szerződések tartama a három évet meghaladná, a kincstár a szerződés után újabb illetéket követelhessen. (147. számú jogegységi megállapodás.) 251. III. szab. 101. §. Bérleti szerződés részleges megszűnése az illeték részbeni törlésére jogcímet ad. Kb. A panaszolt határozatot fel kellett oldani, mert a királyi pénzügyigazgatóság megtámadott határozatában a panaszos törlési kérelmét tulajdonképpen alaki okból azért utasította el, helyesebben vissza, mert bérleti szerződés részleges megszűnése címén illetéktörlésnek az ill. szab. 101. §-a alapján helye nincs. Az ill. szab. 101. §-ának 2. bekezdéséül felvett 1881. évi XXVI. t.-e. 12. §-a szerint az ismétlődő szolgáltatást tartalmazó szerződések érvényességének bármely időközben való megszűnése jogcím az illeték törlésére vagy visszatérítésére és ez a törvényhely az illeték!őrlésből nem zárja ki a részleges megszűnés esetét sem ,a panaszos pedig a bemutatott iratokkal igazolta, hogy a földbérlete 1927. évi október hó első napjától kezdve a vitézi telek céljaira felajánlott és a kijelölt vitéznek át is adott 20 kat hold földterülettel csökkent és hogy ezidőtől fogva ez a 20 hold földterület a panaszos földbérletének többé nem tárgya. Igazolja ez álláspont helyességét az a körül mény is, hogy az adott esetben a szolgáltatás terményekben lévén megállapítva, aminek folytán az illetéket évről-évre kell a tényleges szolgáltatás alapján megállapítani, arra az időre tehát, amely időre a panaszos a vitézi telek céljaira átengedeti 20 kat. hold után többé szolgáltatást nem teljesít, nyilvánvaló, hogy ezután többé illeték fizetésére sem kötelezhető. (3911/1928. P. sz. — Pkjt. XI. 38.) 252. 1918 :XI. t.-c. 64. §. Ingó vagyonnak vagy készpénznek életjáradék vagy tartás fejében való átengedése az 1920: XXXIY. t.-c. hatálya alatt az' 1918: XI. t.-c. 64. §-a alapján