Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

///. egyenérték 185—186. Okirati HL 187—188. 89 egészségügyi viszonyainak javításán. Ebből pedig nyilvánvaló az is. hogy a panaszos olyan jótékonysági célokra alakult intézet, amely az 1920.-XXXÍV. t.-c. 1*2*2. §-ának második bekezdése alapján ingatlanai után csaik 0.1 százalékos illetékegyenértéket tartozik fizetni. (24137/1926. P. sz. — 1657. P. sz. E. H. — 1929 Pod. 4. füzet,) Okirati illeték. 187. 111. sz. 20. §. A bélyegben tartozatlanul lerótt illetékre a bélyegjegyek keresztülírásának szabályai nem vonatkoznak, tehát a tartozatlanul lerótt illetéket a keresztülírás elmaradása esetén is vissza lehet téríteni. (1840 1929. P. sz. — 1929. jun. 26. — Pkjt. XI. 54.) 188. 111. szab. 39. §. A meghatalmazott ügyvéd a külföldön kiállított és belföldön felhasznált okirat készpénzben fizetendő illetékéért, következésképpen a bírságért felelősséggel nem tartozik. Kb. Az illeték és bírság azon az alapon követethetik a panaszló tói, hogy a M. Lipót és R. József által külföldön kiállított kezességi okirata az ő — mint a külföldi felperes ügyvédje — kezébe került s azt tartalmának a kereset szövegébe foglalása útján felhasználta s illetékszabás végett nem mutatta be, — ennélfogva az illetékért a bélyeg- és illetékszabályok 39. §-a, a 89. §. a) pont, a 95'Y. 1. pont, valamint az illetékszabás 69. tételének 1. jegyzete szerint, egyetemlegesen felelős, a bírság pedig a bélyeg és illetékszabályok 129. §-a értemében egyedül őt terheli. A panaszló azzal védekezik, hogy 1. a kezességi okirat nem volt az ő kezében, ő egy az adós által kiállított és a kezességi nyilatkozatot is magában foglaló okirat kezességi nyilatkozatot tartalmazó részének a tartozás összegét fel nem tüntető másolatát kapta meg külföldi ügyfelétől, ez okból már a kötelezettség értékének hiánya miatt sem tekinthette a másolatot illetékköteles okiratnak, 2. nincs oly jogszabály, amelynek alapján őt az illetékért vagy a bemutatás elmulasztásáért felelőssé lehetne tenni. A bíróság a 2. alatti kifogása jogosnak látja s mellőzve az 1. alatti kifogásoknak megvizsgálását, azon okból határozott a rendelkező rósz szerint, mert a panaszló a fennálló jogszabályok szerint sem az illetékért, sem a birságért'nem felelős. A bélyeg- és illetékszabályok 39. §-a azt rendeli, hogy a külföldön kiállított okiratok belföldre történt átszármaztatásuk után 30 nap alatt, de mindenesetre hivatalos használatba vételük vagy más módon való érvényesítésük előtt a megfelelő bélyegekkel ellátandók és ezek felülbélyegeztetendők. A küföldön kiállított okirat bélyegilletékéért azt az ügyleten