Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Ingatlan vagyonátruttázás't illeték: 165—172. 85 alap adásvételi szerződést a bíróság nem eredeti érvénytelenség miatt semmisítette meg, csak az alap adás-vételi szerződés után kiszabott illeték törlésének megtagadására szolgálhat alapul, de nem szolgálhat alapul, a volt eredeti tulajdonosok terhére újabb vagyonátruházási illeték kiszabására és pedig annál kevésbé, mert a gazdasági lehetetlenülés miatt bíróilag hatálytalanított szerző­dést nem visszavásárlásnak kell ós lehet tekinteni, hanem azt azzal az esettel kell azonosnak minősíteni, amikor a szerző, később a megvett dolgot az átruházónak azért kénytelen visszaadni, mert kötelezettségeit nem teljesítette. Ilyen esetekben pedig a visszaadást az 1920. évi XXXIV. t.-c. már hivatkozott 67. §-a 5. pontjának máso­dik bekezdése értelmében újabb vagyon átruházásnak minősíteni nem lehet, a gazdasági lehetetlenülés miatt bíróilag hatálytala­nított adás-vételi szerződés folyamányaképen bekövetkező vissza­adástól tehát ez alapon szintén nem lehet illetéket követelni, amiért a rendelkező rész értelmében kellett határozni, (9202/1928. P. sz. — 1928. dec. 12. — 1630. P. sz.' E. H. — 1929. Pod. 3. füzet, 8.) \ 168. 1920 .XXXIV. t.-c. 67. & A haszonélvezet kölcsönös ajándékozása után kiszabott illetéket törölni kell, ha a felek akarata az volt, hogy a haszonélvezeti jogot a túlélő szerződő fél javára biztosítsák s az ingatlan még mielőtt a haszonélve­zet bekövetkezett volna, eladatott. (3454/1929. — 1929. okt. 30. — Pkjt. XI. 62. 169. 1920:XXXIV. t.-c. 89. §. Ha az apa az adásvételi szerződésben az ingatlan haszonélvezetét azért köti ki saját maga számára, mert a vételárat a gyermekei helyett sajátjá­ból fizette ki, úgy a haszonélvezet fenntartása után ajándé­kozási illetéket követelni nem lehet. (10.616/1926. P. sz. — 1659. P. sz. E. H. —1929. Pod. 4. füzet.) 170.1920:XXXIV. t.-c. 89. §. Vevőknek az adásvételi szer­ződésbe foglalt nyilatkozata, hogy az ingatlant gyermekeik anyagi hozzájárulásával szerezték meg, ajándékozási nyilat­kozatnak nem tekinthető. (11.803/1929. P. sz. — Pkjt. XÍ. 36.) 171. 1920-.XXXIV. t.-c. 97. §. Szolgálati bér kielégítése fejében történt ingatlanátruházás, mint visszterhes vagyon­átruházás esik illeték alá. (7193/1936. P. sz. — 1661. P. sz. E. H. — 1929. Pod. 4. füzet, 17.) 172. 1920:XXXI\ . t. c. 98. §. Ingatlanvétel esetén nem az eladónak, hanem a lakás bérlőjének fizetett úgynevezett lelé­pési díj a vételárhoz hozzá nem számítható. (1622. P. sz. E. H. — Pkjt, XI. 101.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom