Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

82 Pénzügyi jog 1920. évi XXXIV. t.-e. 113. §-a alapján a vagyonátruházási illeték alól mentességnek a jelen esetben helye nincsen. Panaszos azon az alapon igényli a mentességet, hogy az 1920. évi XXXIV. t.-c. 113. §-a csak az 1881. évi XLI. t.-c. 1. §-ának 1—12. pontjaiban meghatározott eseteket említi és a 2. és 3. §-okról nem tesz említést, tehát ezen. utóbb említett ^-okban felsorolt esetekre nézve mentesség továbbra is érvényben van. Panaszosnak ez az állítása helytálló volna akkor, ha az 1920. évi XXXIV. t.-c. felhívott állítása helytálló volna akkor, ha az 920. évi XXXIV. t.-c. felhívott 8. §-a nem szüntetett volna meg minden mentességet, vagyis nem szüntett/3 volna meg teljesen az 1881. évi XLI. t.-e. 64. §-ának hatályát, amelynek helyébe az 1920. évi XXXIV. t.-c. 113. §-a lépett. Kisajátításoknál tehát a mentességet más, mint a 113. §-ban foglalt rendelkezések alapján elbírálni 1920. november 1. óta nem szabad. (5398/1927. P. sz. — 1639. P. sz. E. H. — 1929. Pod, 3, füzet, 21,) 158. Budapest székesfővárost a városi ingatlanvagyonátruházási illeték alapjának megállapítása tekintetében önálló és az állami illetéktől független értékelési jog nem illeti meg. (2105/1927. P. sz. — 1640. P. sz. E. H. — 1929. Pod. 3 füzet, 21.) 159. 1920:XXXIV. t.-c. 13. §. Ha a közkereseti társaságnál a vagyonbetét gőztéglagyár és felszerelésének használati szolgalma, azaz a társaság ezek tulajdonjogán nem szerezte meg, a vagyonátruházási illeték alapja a használati lati szolgalma, azaz a társaság ezek tulajdonjogát nem szervezte meg, a vagyonátruházási illeték alapja a használati szolgalom értékének figyelembevételével állapítandó meg. (14323/1928. — P. sz. — 1928. nov. 3. — Pkjt. XI. 121.) 160. 1920:XXXIV. t.-c. 15. §. Az a körülmény, hogy az ingatlan vevői birtokba léptek és az okiratban a jóváhagyástól függő érvényesség kikötve nincs, teljesen közömbös, mert érvényességének a hatósági hozzájárulástól való függősége nem a szerződő felek kikötésén, hanem az 1920. évi XXXVI. t.-c. és az ennek végrehajtása tárgyában kiadott miniszteri rendeletek rendelkezésein nyugszik, tehát az illetékhez való jog ebben az esetben is a hatósági hozzájárulás napján nyílik meg. (11908/1928. P. sz. — 1929. febr. 5. — Pkjt. XI. 64.) 161. 1920:XXXIV. t.-c. 15. §. A gyámhatóság által jóvánem hagyott ingatlan vagyonátruházási jogügylet után a vagyonátruházási illetéket akkor sem lehet követelni, ha a vevő kiskorú, az ingatlant anyagi előny szerzése mellett még kis-