Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

66 Pénzügyi jog tekinthető. A lúdhízlalás nem esik a \. u. 9. §. 4. pontjában említett és a forgalmi adó alól mentesített iparszerű állathizlalás fogalma alá sem, mert ehhez a rendelkezéshez az a magyarázó mondat fűződik, hogy élőállatnak felhizlalt állapotban való eladása azért nem vonható forgalmi adó alá, mert az ilyen átruházás megadóztatására az állatforgalmi adó szolgál. Már pedig ludak eladása állatforgalmi adó alá nem esik. (59681926. — P. sz. — 1927. nov. 25. — Pkjt. X. 100.) 120. 1921:XXXIX. t.-c. 30. §. Ha egy közkeresti társaság gyári ingatlanait, berendezését, anyagkészletét aportkent egy újonnan alakult részvénytársaságra ruházta át és a részvénytársaság megalakulása után a társasági illetéket kiszabták, a közkereseti társaságnak maga egészében való visszterhes átruházása általános forgalmi adó alá nem esik. (1583. P. sz. elvi jelentőségű határozat, — Pkjt. XI. 64.) 121. 1921:XXXIX. t.-c. 30. §. Forgalmi adómentes terményeket üzletátruházás esetén sem lehet forgalmi adó alá vonni. (14.9031928. P. sz. — 1643. P. sz. E. H. — 1929. Pod. 3. füzet. 26.) 122. 1921:XXXIX. t.-c. 30. §. Az általános forgalmi adót abban az esetben is csak egyszer lehet követelni, ha az árú egy részét nem maga a szerződő fél szállította, hanem annak szállítását egy vele társasviszonyban álló cégnek engedte át. Kb. A D .Társaság építési osztálya a panaszos cégtől 200.000 darab téglát rendelt 110,210.000 korona vételár ellenében. A panaszos cég ebből a vételárból csak 74,900.000 korona után rótta le az általános forgalmi adót, mert a 35,310.000 korona különbözetnek megfelelő téglát a P. Téglagyárosok Sz. Telepe szállította és így a különbözeti összeget az említett telep vette fel és rótta le utána az általános forgalmi adót. A pénzügyigazgatóság álláspontja az, hogy itt két általános forgalmi adóköteles ügylet létesült és pedig: jaz egyik a panaszos cég és a P. Téglagyárosok Sz. telep, mint külön adóalany között a 35,310.000 korona értékű téglára és így a panaszos cég mint fővállalkozó az egész 110,210.000 korona vételár után, míg az alvállalkozóként szereplő telep a panaszostól kapott 35,310.000 K után tartozott az általános forgalmi adót leróni Ezért a panaszos céget a különbözeti 35,310.000 K után járó általános forgalmi adó fizetésére kötelezte. A bíróság a panaszt alaposnak találta.