Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Társulati adó. 101—104. 59 porulat, illetőleg- nyereség- csuk Látszólagos és a felhívott H. Ö. 43. §-ának (2) bekezdése szerint a megnyitó mérlegben kitüntetett értéknél magasabb áron értékesített vagyontárgyaknál mutatkozó nyereséget nem szabad adó alá vonni akikor, ha a beszerzési árra való tekintettel a nyereség csak látszólagos. A panaszos igényét a bíróság jogosnak nem ismerhette el, meri a 48. (2) bekezdése látszólagos nyereség figyelembevételét, illetőleg levonását abban az esetben engedi meg, amelyben az kétséget kizáróan megállapítható., akkor — amidőn a vállalat a vagyontárgyat értékesítette, amidőn az eladás folytán a végleges leszámolás megejthető és nem pusztán könyvelési müvelettől függ az, hogy a vállalatnak nyeresége van-e, vagy sem. Nem lehet az adóalapot pusztán könyvelési müvelettől függővé tenni és ezért állította fel a H. Ö. 13. §-ának 14. pontja az értékelés legalsó határait, a 43. §. (2) bekezdése pedig a könyvelési müvelet által elért látszólagos nyereséget kívánja adómentesíteni, de nem addig, amíg annak mérve a vállalat tetszésétől függ, hanem akkor, amidőn az értékesítés alkalmával elbírálható az, hogy az értékesítés folytán elért nyereségnek mily nagy része tényleges nyereség. (6915/1928. — P. sz. — 1928. X. 17. — Pkjt XI. 133.) 103. T. H. Ö. 43. §. (2). Annak megállapításánál, hogy a nyereség látszólagos-e, az egyes értékeket egy időpontban fennálló aranykorona értékre átszámítva kell egymással összehasonlítani. Kb. Látszólagos a nyereség akkor, ha az értékesített vagyontárgy beszerzési ára magasabb az eladási árnál ós a mérlegszerű nyereség oly módon állott elő, hogy az 1925. évi 7-000/P. M. számú p. ü. min. rendelet 1. '§-a alapján készített megnyitó mérlegben az értékesített vagyontárgy a beszerzési árnál alacsonyabb összegre volt értéikelve. Természetes azonban, hogy ezen különbözetek kiszámításánál a különböző időpontban keletkezett értékeket egy időpontra átszámítva kell egymással összehasonlítani, mert csak egynemű értékeket lehet egymásból kivonni. Ezért rendelkezik az 1927. évi 400 P. M. számú H. Ö. 43. §-ának (2) bekezdéséhez fűzött utasítás (7) bekezdése oly módon, hogy a különbözetet a beszerzési árnak, a leírt vagy tartalékolt összegeknek, valamint a megnyitó mérlegbeli értéknek aranykoronára való pontos átszámításával kell megállapítani. (10.419/1928. — P. sz. — 1928. nov- 21.) ^ 104. 1909:VIII. t.-c. 17. §. Ha az értékpapírok üzemi kiadás fejében engedtettek át, az e címen leírt összeg nem tekinthető leírásnak és a mérlegszerű nyereséghez nem lehet hozzáadni. (1596. P. sz. elvi jelentőségű határozat. — Pkjt.