Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

Földadó, 57—58. Házadó, 59—60. nem állott és az emelet ráépítése folytán új lakrészek keletkeztek, vagyis a szóbanforgó építkezés lakóhelyiségeket termelt és ily módon a törvény II. fejezetével elérni szándékolt célnak szolgált, tehát az ideiglenes adómentesség kedvezménye megilleti és pedig az 1921. évi LI. t.-c. 7. §-a alapján azért, mert az építkezés folytán új adótárgy keletkezett, amely húsz évig adómentes. A törvény II. fejezetének rendelkezéseit a panasszal megtámadott határozat megszorító módon értelmezi, holott a végrehajtás tárgyában kiadott 1922. évi 18745. számú pénzügyminiszter rendelet 2. §-ának második bekezdésében foglaltakból is következik, hogy azt ily megszorító módon alkalmazni nem szabad, mert a rendelet még az olyan toldaléképítkezésre nézve is megadja a húsz évi adómentességet, amely olyan lebontott lakrész helyébe emeltetett, amely a lebontás előtt lakhatatlan állapotban volt. Jogosan igényelheti tehát panaszos arra a toldaléképítkezésre nézve is az ideiglenes házadómentességet, amelynek helyén létezett lakrészek elpusztulása után hat esztendeig épület nem létezett és a toldaléképítkezés által új adótárgy keletkezett. (1237/1928. P. sz. — 1928. II. 15. - Pkjt. IX. 127.) Bármily célra épített toldaléképítkezés adómentes: Kb. 8287/1925. P. sz. — Gr. XX. 83. 60. H. H. Ö. 2. §. A házadómentesség szempontjából nem az az irányadó, hoogy az épület minő célra épült, hanem az, hogy minő célra használtatik. Ha tehát egy épületet cselédIn kasnak használnak, azt a lakás nagyságára való tekintet nélkül adómentesnek kell elismerni. Kb. A kir pénzügyigazgatóság panaszost azon kérelmével, hogy Sz. községben levő jelenleg erdőaltiszti lakásul szolgáló háza adómentesnek mondassék ki, elutasította, avval az indokolással, hogy a szóbanforgó ház eredetileg erdőtiszti lakásnak épült, minélfogva azon a címen, hogy az eredeti rendeltetésétől elvonva, jelenleg gazdasági cselédnek minősíthető alkalmazott lakásául szolgál, az állandó házmentesség nem igényelhető, mert az épület terjedelménél fogva cselédlakásnak nem minősíthető. A megtámadott határozat ezen indokolása azonban helytállónak elfogadható nem volt, mert adómentesség szempontjából közömbös az a körülmény, hogy eredetileg mi volt az épület rendeltetése, úgyszintén közömbös az is, hogy a lakás terjedelme a szokásos cselédlakásnál nagyobb. Ugyanis a H. H. Ö. 2. 6. pontjához fűzött utasítás 3. bekezdése értelmében az adómentességi igénynek főkelléke az, hogy az épület az illető gazdaságban alkalmazott cseléd és ennek családja természetbeni lakásául szolgáljon, vagyis, hogy azt az alkalmazott cseléd ilyen címen használja.