Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

Altalános kereseti adó, 47—51. 51. K. H. Ö. 5. §. A csehszlovák köztársaság területén levő részvénytársaságtól élvezett szolgálati illetményt a panaszos lakhelyén kereseti adó atá kell vonni. A Magyarországtól elszakított területekről származott jövedelemeket — tőkevagy ónból eredő jövedelem kivételével — jövedelemadóval nem kell megróni, tekintet nélkül arra, hogy részben vagy egészben általános kereseti adó alá esnek-e vagy nem. Kb. A panaszos a vezetése alatt álló vállalatnak Csehszlovákiában, Eomániában és Jugoszláviában működő leányvállalataitól részben fizetést, részben pedig tantiémet élvez, amelyet a panaszos által bevallott és nem vitás összegben vontak általános kereseti adó alá. A panaszos ezeknek az illetményeknek, mint külföldről eredőknek, adómentességét vitatja. A bíróság a panaszt csak részben találta alaposnak. Az 1925. évi általános kereseti adó kivetése során érvényben volt 1925. évi 300. P. M. számú H. Ö. 3. §. 2. bekezdése szerint, ha a külföldi munkaadótól élvezett illetményt nem valamely itteni pénztár, illetőleg a külföldinek itteni állandó megbízottja fizeti ki, az illetmény után általános kereseti adót kell fizetni. Ugyanezen H. Ö. 7. §. 2. bekezdésében foglalt rendelkezés szerint azonban a külföldről eredő jövedelem a belföldön nem esik adó alá, ha az adóköteles igazolja, hogy abban az államban, amelyből a jövedelem származik, ezen jövedelem után — a jövedelemadón kívül — az általános keresetiadónak megfelelő adót már fizet és az illető állammal e tekintetben viszonosság áll fenn. Magyarországnak ezidőszerint csak a Csehszlovák köztársasággal áll fenn viszonossági szerződése s így a fent hivatkozott rendelkezés panaszosnak sem a Románia, sem pedig a Jugoszlávia területéről befolyt illetményére nem alkalmazható. A Csehszlovákiával kötött és az 1924. évi XXII. t.-c.-be iktatott adóügyi egyezmény VI. cikke pedig olykép rendelkezik, hogy amennyiben külön rendelkezések nincsenek, a magyar vagy csehszlovák állampolgárok csakis abban az államban vonhatók egyenesadók alá, amelyben lakhelyük van. Tekintettel arra, hogy a szolgálati viszonyból származó s nem közpénztárból kifizetett illetmények adóztatására ttézve az egyezményben különleges intézkedések nincsenek, a csehszlovák köztársaság területén fekvő részvénytársaságtól élvezett szolgálati illetmény a panaszos lakhelyén keresetiadó alá vonandó. A tantiémek megadóztatásara vonatkozóan azonban az egyezmény V. cikkének 2. bekezdésében különleges rendelkezések vannak, amelyek értelmében a tantiémekre eső adót abban az államban kell kivetni, amelyben a tantiémet fizető vállalat székhelye van és így a bratiszlavai részvénytársaságtól élvezett tantiéme a magyar állam területén jogosan nem vonható általános keresetiadó alá. Döntvénytár 1929. 3