Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

30 Pénzügyi jog. XXXVI. t.-c. 61. §-a alapján alkotott járadék-telkek után fizetett járadékot jelöli meg, az pedig a fentebbiekből is kitűnik, bogy a dr. W. B.-tól megváltott ingatlanok nem az idézett törvényszakasz alapján alkotott járadék-telkek gyanánt juttattak a kérelmezőknek, hanem az 1920. évi XXXVI. .t.-c. 42. §-a értelmében a vételár meg­állapításáig haszonbér fizetése, vagyis a vételár megállapítása után annak kifizetéséig kamat fizetése mellett. Minélfogva tehát az általános kereseti adó megállapítását mellőző határozat ellen beadott panasznak hely adható nem volt. (1928. márc. 1. — 16.206/1926. P. sz. — Pkjt. IX. 22.) 46. K. H. Ö. 2. §. 3. pont. Általános kereseti adó alá esik az az életjáradék, melyet a fiú az anyának az ingatlan ha­szonélvezetről lemondásáért fizet. Kb. Az 1925. évi 300 P. M. számú pénzügyminiszteri H. Ö. 2. §-ának 3. pontja szerint az ország területéről származó járadékból eredő jövedelem általános kereseti adó alá tartozik. Panaszos azt kifogásolja, hogy azokat a szolgáltatásokat, amelyeket részére fia P. György teljesít mint életjáradékot a fel­hívott törvényes rendelkezés alapján általános kereseti adó alá vonták. A bíróság a panaszbeli kifogást alaptalannak találta. A felterjesztett iratoknál hiteles másolatban elfekvő és 1924. évi május hónap 10-én közjegyzői okiratba foglalt megállapodás tanúsága szerint panaszos férje néhai P. Ede tulajdonában volt ingatlanok özv. P. Edéné holtiglani haszonélvezeti jogával terhel­ten P. György tulajdonába jutottak. A közokiratba foglalt meg­állapodás szerint az özvegy a haszonélvezeti jog címén általa bir­tokolt ingatlanokat 1924. évi január hónap első napjával fia tényleges birtokába és használatába átadta és panaszos fia köte­lezettséget vállalt arra, hoogy ugyanezen időponttól kezdődőleg anyja részére életjáradék címén évenként bizonyos természetbeni szolgáltatásokat, illetőleg fizetéseket teljesít. A megállapodások VI. pontja szerint az esetben, ha P. György a szerződésben meg­állapított kötelezettségeket pontosan nem teljesítené, anyjának jogában fog állani özvegyi haszonélvezeti jogának teljes vissza­állítását igényelni és a X. pont szerint szerződő felek belegyezé­süket adták ahhoz, hogy az ingatlanokra az özvegy javára beke­belezett haszonélvezeti jognak az özvegy javára megállapított fizetés és természetbeni szolgáltatási kötelezettségekre történt át­változtatása telekkönyvileg bekebeleztessék. Ezen szerződéses megállapodásokból nyilvánvaló, hogy pa­naszos az özvegyi jogon őt megillető haszonélvezeti jogáról fia javára lemondott és ennek éllenében panaszos fia panaszos ré­szére életjáradékot fizet. Az évi szolgáltatásokat panaszos fia nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom