Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

2 Alkotmányjog. ségük tartama alatt, nyugdíjat és nem fizetést húznak, ebben az esetben a miniszter ismertetett rendelkezése nem sért törvényt, mert a vármegyei tisztviselők nyugdíját a vármegyei nyugdíjalap és nem az államkincstár viseli. A bíróság megítélése szerint az országgyűlési képviselőkké megválasztott vármegyei tisztviselők, képviselőségük tartama alatt is, tényleges szolgálatban állanak s ezért fizetésre és nem nyugdíjra tarthatnak igényt. Ennek a megítélésnek következménye pedig az a megállapítás, hogy a m. kir. belügyminiszternek az a rendelkezése, amely szerint az országgyűlési képviselőkké megválasztott vármegyei tisztviselőknek — képviselőségük tartama alatt élvezett — tisztviselői járandósága a vármegyei nyugdíjalap terhére folyósítandó, törvényt sért. A bíróság ezt a meggyőződését a következőkből merítette. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925. évi XXVI. t.-c. 182. §-ának első bekezdése szerint „az állami törvényhatósági, vagy községi közszolgálat az országgyűlési képviselővé választhatóságnak nem akadálya". A törvényszakasz negyedik bekezdése pedig azt mondja ki, hogy a közszolgálati alkalmazottnak országgyűlési képviselői minőségben töltött idejét — bár ez alatt a hivatali szolgálattól el van tiltva — a nyugdíjigény szempontjából tényleges szolgálatban töltött időnek kell tekinteni. Ezekből a rendelkezésekből minden kétséget kizárólag megállapítható, hogy az országgyűlési képviselővé megválasztott közszolgálati alkalmazott képviselőségének tartama alatt is tényleges közszolgálatban áll. A tényleges szolgálatban álló közszolgálati alkalmazottnak pedig fizetésre és nem nyugdíjra van igénye, ami már magában véve elegendő alapul szolgál annak megállapítására, hogy az országgyűlési képviselővé megválasztott közszolgálati alkalma-' zott ez után az alkalmaztatása után, képviselőségének tartama alatt is, fizetést és nem nyugdíjat húz. Ezt különben kétségtelenné teszi az idézett törvényszakasz ötödik bekezdésének az a rendelkezése is, amely szerint „az országgyűlési képviselővé megválasztott közszolgálati alkalmazottnak" — képviselőségének tartama alatt — akkora összegű fizetés és lakáspénz jár, amennyi őt ezen illetmény esedékességének időpontjában nyugdíj és lakbérnyugdíj címén megilletné". Az országgyűlési képviselővé megválasztott közszolgálati alkalmazott tehát a törvény kifejezett rendelkezése szerint is fizetésre és nem nyugdíjra tarthat igényt. Az, hogy a törvény a fizetést a nyugdíj összegére csökkentett mértékben állapítja meg, csak a fizetés mennyiségének a rendszerintitől eltérően való meghatározását jelenti, de ennek a járandóságnak jellegét nem változtatja meg. A közszolgálati alkalmazott