Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

Kereskedelmi törteny XXXIX A tag képviseleti joga az üzletkörön kívüleső ügyletekre is kiter­jed (1026). A tag- halála után a társaságot az örökössel hallgatólag is folytatni lehet (1027). A feloszlást nem lehet egyedül a tagok­nak a megszűnést kijelentő nyilatkozata alapján megállapítani (1028) . A tag oly magatartás miatt, amelyet maga is tanúsít, a másik tag hibájából való feloszlatás kimondását nem követelheti (1029) . A magánhitelező a felmondó nyilatkozatot per során is megteheti (1030). A tag kizárásához súlyosabb szerződésszegés szükséges (1031—1032). A tag kilépése felelősségét a cégjegyzékbe bejegyzés nélkül nem szünteti meg, ha a kilépésről a másik szer­ződő félnek csak az a megbízottja tudott, akinek szerződéséhez a szerződő fél utólagos jóváhagyása szükséges (1033). A társaság vagyonában maradt maradványösszeg esetében a tag ellen alap­talan gazdagodás vagy gondosság elmulasztása miatt támasztott igény is a Kt. 121. §-a szerint évül el (1034). — Betéti társaság ssetében csak az a bejegyzés tárgya, hogy kik jogosultak a céget jegyezni, de a cégjegyzés közelebbi módja nem (1035). A beltag felelős a kültagnak, ha saját tartozásával a társaságot terhelte meg és ebből kár származott (1036). A kültagként bejegyzés iránti kérvény beadása a beltagként való felelősséget nem szünteti meg (1037). — A részvénytársaság bejegyzése a többi érvényességi kel­lékeket nem pótolja (1038). A saját részvényeket szabad megsze­rezni, ha a társaság követelése egyébként fedezetlenül maradna (1039). Nem lehet a közgyűlésre bízni, hogy a nyereséget tetszés­szerinti célokra fordítsa (1040). Új befizetésre a részvényest a mérlegvalódiság helyreállítása kapcsán az alaptőkeminimum biz­tosítása érdekében sem lehet (1041). A részvényes a társaság hite­lezőjével szemben a felszámolás után csak a társasági vagyonból származó gazdagodása erejéig felel (1042). A közgyűlési határoza­tot csak alapszabályszerűen igazolt részvényes (1043), de a cég­bírósághoz intézett perenkívüli beadvánnyal is megtámadhatja (1044). Megtámadható a részvényesek befogadására elégtelen helyiségben tartott közgyűlésen hozott minden határozat (1045). A határozat meghozatala előtt bejelentett tiltakozás esetében nem teszi a határozatot megtámadhatatlanná, ha a jegyzőkönyv a határozatot egyhangúlag hozottnak tünteti fel (1046). Álrészvé­nyesek részvétele nem alakszerűség mellőzése (1047). A szavazati jogot a részvényt záloghitelezőként birtoklóra nem lehet átru­házni (1048). Az igazgatóság tagjai sorából választott végrehajtó­bizottság az igazgatóság többségét is kiteheti (1049). Az igazgatóság és a felügyelőbizottság nem állhat kizárólag külföldiekből (1050). A cégjegyzékbe be kell jegyezni, hogy mely igazgatók bírnak azzal a minőséggel, amellyel a céget jegyző egyik igazgatósági tagnak bírnia kell (1051). Ellenkező alapszabályi rendelkezés hiá­nyában az igazgatósági tag egymagában is képviseli a társaságot (1052). Ha az ügyvezető igazgató jelenléte az igazgatóság határo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom