Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

Beszámítást kizáró okok. Büntetéskiszabás, 360—369 171 A magánjogi tévedés tekintetében jellemző felfogásra nézve L a 354. sz. határozatot. Büntetéskiszabás. (Btk. 89—94. §.) 368. Btk. 89., 470 §. A Kúria nem mérlegelte súlyosító körülményként a vádlott magatartásának a folyamatban levő üggyel össze nem függő sajátságát. — Nem mérlegelhető enyhítő körülményként a szorult helyzet, amelyet a vádlott jogellenesen maga idézett elő. — Megvesztegetésnél nem enyhítő a károsítási szándék hiánya; valamint az sem, hogy a bűncselekmény külső hatásában kárt nem okozott. A kir. Kúria végzésének indokaiból: Ami a F. F. vádlottra ki­szabott büntetést illeti, a m. kir. Kúria mellőzi a kir. ítélőtábla ál­tal felhozott súlyosító körülmények közül azt, hogy unokaöccsét, annak bizalmával rútul visszaélve, érzékenyen megkárosította, mert ez a körülmény — mint a jelen, nem az unokaöccse sérelmére elkövetett megvesztegetés miatt folyamatban levő bűnüggyel össze nem függő — ebben az ügyben terhére súlyosító körülményül nem mérlegelhető. Viszont nem enyhítő a vádlott javára az, hogy szo­rult helyzetben cselekedett, midőn állása, magának és családjának kenyere forgott kockán, mert annak, hogy ily szorult helyzetbe került, kizárólag a vádlottnak előzetes jogellenes cselekedete volt az oka. De nem enyhítő az sem, hogy a vádlottban hiányzott a ká­rosítási szándék, s hogy a bűncselekmény külső hatásában vég­eredményben senkinek kárt nem okozott, mert ez a vádlott alanyi bűnösségi fokát nem kisebbíti. A fenti mellőzéssel egyebekben a m. kir. Kúria is elfogadja a kir. ítélőtábla által F. F. vádlott ter­hére felsorolt súlyosító körülményeket. (B. III. 118/36—1928. sz. 1928. XI. 7. - BJT. LXXXI. 64.) 369. Btk. 89., 280., 78. §. Enyhébb minősítést maga után vonó tény enyhitő körülményként nem mérlegelhető. K. Nem lehet enyhítő körülményül betudni a minősítésen fe­lüli magas indulatrohamot, mert az, mint a belátást elhomályosító állapot már a maga egész terjedelmében figyelembe vétetett a vád­lott javára, midőn annak alapján a bűncselekmény a Btk. 280. §-a helyett enyhébben, a Btk. 281. §. harmadik bekezdése szerint minő­síttetett. Egyedüli enyhítő körülmény az, hogy a vádlott az indulat­rohamnak már a minősítésnél kimerítően értékelt tényétől elte­kintve, általában is degenerált egyén, akinek elhatározási képes­sége ennélfogva korlátolt. (K. III. 531929. — 1929. II. 6.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom