Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)
164 Büntetőjog 358. §. Btk. 75. §. 2. bek., 290. §. Gondatlanság mezőgazdasági munkás ipari foglalkoztatásával. K, A baleset a vádlott malmának a gépházában történt, ahol motor által hajtva, három hajtószij is forgott a malom és a vízszivattyú üzembenlétekor. Ezek között, aránylag kis területen, tehát veszélyes helyzetben végezte a sértett a futószijak le- és feltevésének, a géprészek olajozásának, törülgetésének, a vízszivattyú megindításának stb. ugyancsak veszélyes munkáját. Ez a vezélyes munka kétségtelenül olyan nagyobbfokú figyelési, vigyázási képességet és fegyelmezett önmagatartást követelt, amit a vádlott a mezőgazdasági munkákkal foglalkozó, kocsisként felvett és a gépüzemben szükséges fegyelmezettséggel nyilván nem bíró sértettől még annak folytán sem remélhetett, hogy a sértett a reábízott ezen veszélyes munkakörbe a vádlott által bevezettetett s abban a baleset előtt már bizonyos időn keresztül működött. Fenyegető volt tehát a veszély, hogy a sértettet az általa meg nem szokott, képességeinek meg nem felelő munkakörben baleset érheti s erre a vádlottnak is gondolnia kellett. Minthogy pedig ezek ellenére a vádlott a sértettet mégis önálló munkálkodással bízta meg az ő képességeinek meg nem felelő gépüzemben s ennek folytán ott, e működés közben — a sértett a gép működése által halálos sérüléseket szenvedve, meghalt: a vádlott gondatlansága és a sértett halála között az okozati összefüggés megvan. Ezért a vádlott bűnössége a gondatlanságból okozott emberölés vétségében jogi tévedés nélkül állapíttatott meg. (K. III. 4985/1928. — 1929. IV. 17.) 359. Btk. 75. §. 2. bek., 310. §., 1888 : VII. t.-c. 68. §. Ebtulajdonos felelőssége a marásért. — Az ebzárlat megsértése miatt történt elítélés nem zárja ki az ebzárlat idején szabadon eresztett harapós kutya által a kellő felügyelet elmulasztása folytán előidézett testi sértés miatt történő megbüntetést. K. A kir ítélőtábla helyes okfejtéssel állapította meg, hogy ezen bűnügy tárgyát képező vétség nem azonos a közigazgatási hatóság által elbírált kihágással. De helyes okfejtéssel állapította meg azt is, hogy a sértett által elszenvedett testi sérülés vádlott gondatlanságával okozati összefüggésben van. A kir. Kúria jogi álláspontja szerint vádlottat már annálfogva is bizonyosfokú gondatlanság terheli, hogy házánál harapós-