Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

Gondatlanság (Btk. 75., 290., 310. §.), 350—353 161 kötelesség- mulasztást követett el azzal, hogy az orvos hívását eréllyel és hatályos módon nem követelte, illetőleg nem foganato­sította. (K. II. 67/1928. — 1929. II. 12.) 352. Btk. 75. §. 2. bek. 310. §. Gépkocsivezető gondosságá­nak kötelező mértéke. K. Amikor a vádlott nem is sík úton, hanem hegyről lefelé, külső területen s nem benn a városban, ,s erre való tekintettel nem túlsebesen az út szabályszerű oldalán vezette az előírás szerint kivilágított autóját, a vádlott a legnagyobb gondosság kifejtése mellett sem számíthatott arra, s nem láthatta előre azt, hogy vele szemben a szembejövő közlekedési eszközökre szabályellenes olda­lon, s hozzá még szabályellenesen ki nem világítva, valamely köz­lekedési eszköz fog jönni. Mindezeknél fogva, bármennyire hatalmában tartotta volna is a vádlott az általa vezetett gépjárművet, ilyen körülmények között a valónak elfogadott tényállásból a m. kir. Kúria sem találta azt a következtetést levonhatónak, hogy a vádlott a gép­jármű vezetése körül a köteles gondosságot elmulasztotta volna, s hogy a sértett sérülését az ő gondatlansága okozta. Jogi tévedés nélkül mondotta tehát ki a kir. ítélőtábla azt, hogy a vád alapjául szolgáló tett nem állapítja meg bűncselek­mény tényálladékát, s így a törvény megsértése nélkül mentette fel a vádlottat az ellene emelt vád alól. (K. III. 3458/1928. — I. 16.) V. ö. azt az elvi jelentőségű határozatot, mely szerint a gon­datlanság megállapítását nem zárja ki az, hogy a sértett is gon­datlan volt, s hogy az ő gondatlansága nélkül a jogsértő eredmény nem következett volna be. BJT. LXXVII. 155. — L. még a Grill: XIII. 472. sz. és a 354. sz. határozatot lentebb. 353. Btk. 75. §. 2. bek., 290. §. Gépkocsivezető gondossá­gának mértéke. — Felmentés a 290. §-ban meghatározott cse­lekmény vádja alól, mikor a 60 kilométeres sebességgel ha­ladó gépkocsivezető nekihajtott a lezárt sorompónak, amely a szabályok ellenére nem vörös égővel (1890 : I. t.-c. 144. §. 3. bek.), hanem 120 gyertyafényű világos égővel volt meg­világítva. K. Az kétségtelen, hogy a közutakról és vámokról szóló 1890:1. t.-c. 144. §-ának harmadik bekezdése szerint: aki a kom­pokon, hidakon és útszakaszokon a vámdíj fizetésének biztosítására vámsorompókat emelt, tartozik a sorompók mellett éjjel s nappal jelenlevő éber őrt tartani, továbbá a sorompókat éjjel vörösüvegű lámpával világítani és az e határozatok ellen vétők pénzbüntetés­sel büntetendő kihágást követnek el. Döntvénytár 1929. íl

Next

/
Oldalképek
Tartalom