Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

158 Büntetőjog tóan és ösztönzően hatott a megyfabottal kezében vele jövő fiára, másrészről a sértettnek figyelmét teljesen magára irányította és lekötötte, miáltal megkönnyítette azt, hogy fia a sértettet megüthesse. Minhogy pedig a szándékosság is fennforog annak folytán, hogy I. r. vádlott maga is bántalmazni akarta a sértettet, kétségtelen, hogy ez a vádlott is büntetőjogi felelősséggel tartozik a fia által sértetten ejtett halálos eredményű bántalmazásért. Tévedett tehát a kir. ítélőtábla, midőn a vádlott cselekményében bűncselekmény alkotó elemeit fel nem ismerte, holott az a Btk. 69. §. 2. pontja szerint való bűnrészesség tényálladékát kimeríti. (K. I. 1911/1927. — 1929. II. 6.) 347. Btk. 70. §., 1874 : XXXIV. t.-c. 62. §. Adócsalásban társtettes az ügyvéd, aki az általa ügyfele megbízásából készített adás-vételi szerződésben vételárként tudatosan csak a vételár egy részét tüntette fel. K. Vádlott semmiségi panasza az írásbeli indokolásban kifejtettekre figyelemmel azért utasíttatott el, mert az ügyvédi rendtartásról alkotott 1874. évi XXXIV. t.-c. 62. §. első bekezdésének második mondatában foglalt rendelkezés nyilvánvalóan az id. t.-c. szellemében s a törvény alapján eljáró ügyvéd által végzetteknek, írottaknak vagy élőszóval előadottaknak harmadik személyekkel szemben való s a megbízó felet kötelező jogi jelentőségét határozza meg; a bűncselekményt elkövető ügyvéd büntetőjogi felelősségét azonban nem érinti s a bűncselekménynek a megbízott ügyvéd általi elkövetését nem zárja ki. Az adott esetben pedig nem az ügyvédnek megbízója képviseletében végzett, irott vagy előadott tényről, hanem bűncselekménynek a megbízókkal együtt való elkövetéséről van a szó, mely miatt mindenik közreműködő a saját tevékenységéhez képest büntetőjogi felelősséggel tartozik. (K. III. 2070/1928. — 1929. III. 5. 348. Btk. 74., 370. §. A visszaesés nem osztható személyes tulajdonság. Amennyiben tehát az alapcselekmény visszaesés címén minősül bűntetté, ez az orgazdaság minősítésénél abban az esetben sem vehető figyelembe, ha az orgazdának erről tudomása volt. K. I. 211/1928. — 1929. II. 27. — BJT. LXXXI. 93. Hasonló döntés BJT. LXXII. 33. — Az irodalom ezt a jogi felfogást nem helyesli azon az alapon, hogy a Btk. 74. §-a a részesség eseteire vonatkozik, az orgazdaság pedig nem részesség, ezenfelül a Btk. 74. §-ának az az alapgondolata, hogy a tettes, illetőleg a ré-