Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

Büntető jogszabály szem. hatálya. Büntetések, 342—Ml 155 területen akár külföldiek által elkövetett bűncselekmények is, az érvényben lévő törvény határozatai szerint büntettetnek. Minhogy pedig a Btk. szerves kiegészítését alkotó II. Bn. a szigorított dologházra vonatkozó rendelkezésével kapcsolatban nem tartalmaz a vádlott vitatta irányban sem kivételt, sem módosíást; nyilvánvaló, hogy a vádlottal szemben való rendelkezés törvényt nem sért. (K. III. 6790/1928. — 1928. XI. 13.) Mentelmi jog. (Btk. 19. §.) 343. Btk. 19. §., Bn. 1., 8. §. A mentelmi jog felfüggesztése esetében az országgyűlési képviselő által gyakorolt politikai bírálat sem mentesít az annak keretében elkövetett bűncselekmények büntetőjogi következményei alól. K. A vádlott mentelmi jogát, úgy a nemzetgyűlés, mint utóbb a képviselőház a vád alapjául szolgáló beszéde miatt emelt vádra nézve felfüggesztette: ennek a beszédnek keretében elkövetett bűncselekmény miatt tehát a vádlott éppen úgy büntetőjogi felelősséggel tartozik, mint bárki más. Ennek szemmel tartása mellett pedig a másodfokú bíróság a törvénynek és az állandó bírói gyakorlatnak megfelefoleg, tehát helyesen állapította meg, hogy a bírálat és pedig még a politikai bírálat sem mentesít az annak keretében elkövetett bűncselekmények büntetőjogi következményei alól. Másfelől az alsófokú bíróságok helyesen állapították meg, hogy a vádlott bevádolt beszédének az az értelme, hogy a magyar kormányok s így a jelenlegi is a politikai gyilkosságokat nem helytelenítették és nem toroltatták meg: mert e részben nemcsak világosak és másként nem értelmezhetők a vádlott kijelentései, hanem az elsőfokú bíróság ténymegállapítása szerint a vádlott beszéde az ő hallgatóságának a körében is ilyen értelmezést váltott ki. Ámde a magyar kormánynak ezen állított viselkedése valóság esetén a kormány tagjai ellen a közmegvetést és a kir. ítélőtábla ítéletében helyesen kifejtett büntető eljárást is maga után vonná, mivel sértené az egyéni szabadságot és gátolná a törvények végrehajtását, amik ugyancsak az 1848:111. t.-c. alapján a feleletrevonás okául szolgálnának. (K. III. 8799/1927. 1928 :X. 24. — BJT. LXXXI. 69.) A büntetések. Btk. 20—64. §. 344. Btk. 61. §. 1923 : V. t.-c. 14., 18. §., Bp. 488—491. §. A hólapclaszerződés alapján kifizetett vételár vagy egyéb ellenszolgáltatás a Btk. 61. §-a alapján akkor sem kobozható el. ha az eljárás során bűnjelként lefoglalták; az ily címen