Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

e. Betegápolási ügyek, 339 149 utasíthatja, rendes bíróság és külön bíróság kölcsönös viszonyára nem vonatkozik. Ez a rendelkezés tehát nem akadálya annak, ^ hogy a _iiunkásbiztosítási bíróság a rendes bíróságnak hatáskör le szállító határozata után hatáskörét szintén megtagadja. A munkásbiztosítási bíróság hatáskörébe^ tartozik annak a keresetnek elbírálása, amelyet a munkavállaló azon az alapon indít, hogy a szolgálatadó őt belföldön történt megbetegedése folytán szolgálatából elbocsátván, a munkásbetegsegélyző pénztárból egyidejűleg jogtalanul kijelentette és ezzel okozójává lett annak, hogy ő mindazoktól a segélyektől elesett, amelyeket szülő nő tagjainak a pénztár fizetni szokott. Hb. A felperes keresetét arra alapítja hogy az alperes szolgálatadó őt (a belföldön történt) megbetegedés folytán szolgálatából elbocsátván, a munkásbetegsegélyző pénztárból egyidejűleg jogtalanul kijelentette és ezzel okozójává lett annak, hogy ő mindazoktól a segélyektől (terhességi, szülési, gyermekágyi és szoptatási segélytől) elesett, amelyeket szülő nő tagjainak a pénztár fizetni szokott. Minthogy ebben a tárgyban mind a budapesti központi kir. járásbíróság, mind a Munkásbiztosítási Felsőbíróság hatáskörüket az 1921:XXXL t.-c. 15. §-ának 4. pontjára való hivatkozással kölcsönösen és jogerősen leszállították, ennélfogva a rendes bíróság és utóbb említett különbíróság között az 1921:XXXI. t.-c. 18. §-ában foglalt rendelkezésekhez képest az 1907:LXI. t.-c. 7. ^-a első bekezdésének 1. pontja alá tartozó nemleges hatásköri öszszeütközés esete merült fel. A hatásköri kérdés érdemleges eldöntése előtt a hatásköri bíróságnak azt a kérdést kell vizsgálat tárgyává tennie, vájjon a Pp. 12. §-ában foglalt az a rendelkezés, amely szerint, ha valamely bíróság hatáskörének hiányát jogerős ítélettel kimondotta, az utóbb eljáró bíróság oly ok miatt, amely a korábbi ítélet alapjával ellenkezik, az ügyet hatásköréből el nem utasíthatja, nem szolgált-e akadályául annak, hogy a munkásbiztosítási bíróság a rendes bíróságnak hatáskör leszállító határozata után a saját hatáskörét szintén megtagadja. A hatásköri bíróság ezt a kérdést nemleges értelemben döntötte el. A Pp. I. címének a bírói hatáskört tárgyazó első fejezete ugyanis és így tehát a Pp. 12. §-a is, már szerkezeti elhelyezésénél fogva, nyilvánvalóan csupán a rendes bíróságoknak (úgymint a kir. járásbíróságoknak, törvényszékeknek, ítélőtábláknak és a m. kir. Kúriának) egymáshoz való viszonyát és e bíróságok között felmerülhető hatásköri összeütközések elhárítását szabályozza. Ennek a jogi álláspontnak a helyessége mellett szól az a körülmény is, hogy a polgári perrendtartásnak a községi bíráskodást szabá-