Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)
134 Hatásköri ügyek. Országos Földbirtokrendező Bíróság hivatott. Ennek megfelelően ugyanez a. rendelethely, majd azzal egyezően az 1924 : VII. t-c. végrehajtása tárgyában kiadott 5500/1924. M. E. számú rendelet 8. §-ának harmadik bekezdése kimondotta, hogy amennyiben az államot illető elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatosan, akár a rendes bíróság, akár a közigazgatási hatóság előtt merül fel vitás kérdés, bármelyikük köteles az iratokat döntés végett az Országos. Földbirtokrendező Bírósághoz áttenni és a vitás kérdésben az Országos Földbirtokrendező Bíróság döntése irányadó azokban az elővásárlási ügyekben is, amelyekben a m kir. földmívelésügyi miniszter elővásárlási nyilatkozata még e törvény életbelépte előtt történt. Amint az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos minden kérdésben, úgy abban a kérdésben is, hogy az elővásárlási jog gyakorlása vagy az ahhoz való hozzájárulás a kellő időben történt-e s hogy az 1924 : VII. t.-c. 6. §-a negyedik bekezdése utolsó mondatában foglalt rendelkezés alkalmazásásának előfeltételei fenforognak-e, a kifejtettek értelmében, de a 60.000/1921. F. M. sz. rendelet 11. §-ának előbb idézett második bekezdéese és 255. alapján is, amely utóbbi rendelkezés szerint a törvény alkalmazása során felmerülő viták rendes bírói útra nem vihetők, az Országos Földbirtokrendező bíróság végérvényesen dönt és jogerős határozatával megdönthetetlen vélelem (praesumptio iuris et de iure) keletkezik arra nézve, hogy a hozzájárulás a törvényes határidőben történt s hogy egyálalában olyan ingatlanról van szó, amelyre vonatkozóan az államot az elővásárlási jog megilleti. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság kizárólagos hatáskörén nem változtat az a körülmény sem, hogy a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége, mint az államot illető elővásárlási jog gyakorlására felhatalmazott szerv, a megszerzett ingatlanokat végeredményben az eredeti vevőnek juttatta s ezáltal tényleg ugyanaz a birtokállapot létesült, helyesebben véglegesült, amelyet az alapügylet célzott. Nem változtat pedig azért, mert ebben az esetben is a vevő birtoklásának jogalapjául többé nem az eladókkal eredetileg szándékolt, hatósági jóváhagyás hiányában azonban hatályát vesztett alapügylet, hanem az állam elővásárlási jogának gyakorlására hivatott szervnek az 1920 : XXXVI. t.-c. 20. §-án és az 1924 : VII. t.-c. 6. §-án alapuló jogi ténye szolgál. Ebből pedig okszerűen következik, hogy ezt a jogi helyzetet minden vonatkozásban és így hatásköri szempontból is ugyanolyan jogi elbírálásban kell részesíteni, mintha a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége a szóbanlevő ingatlanokat az eredeti vevőktől különböző harmadik személyeknek juttata volna. Végül, minthogy a követelés átértékelésének ténye a követelés jogalapját és a jog alapjául szolgáló tények szerint minősülő jogi természetét nem változtatja meg ós így a hatáskört nem érinti, de az 1924:VII. t.-c. 6. §-ának két utolsó bekezdése értelmében is ugyancsak az