Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

102 Pénzügyi jog.t illetőleg a haszonélvezet értéke gyanánt 25.420 koronát tesz Ki aranyban, a fizetendő városi ingatlan vagyonátruházási illetéket szabályszerű kikerekítés mellett a tulajdonjog bekebelezése után 101.710 koronától 3%-kai 3051 K 30 fillérben és az özvegyi jog (haszonélvezeti) bekebelezése után 25.420 koronától 3%-kai 762 K 60 fillérben (arany) kellett megállapítani annál is inkább, mert szabályellenes a panaszolt határozattal fenntartott kiszabásnak a törvényszerű legkisebb érték meghatározása céljából követett az a kiszámítási módja, amely szerint a 0.5%-kal kiszámított törvény r szerű legkisebb érték 18.000-rel szorozva és 14.500-al osztva a helyes 101.715 és illetőleg 25.420 koronával szemben 126.267 és illetőleg 31.570 koronában határoztatott meg, holott a felterjesztő jelentésében hivatkozott 4600. P. M. 1925. számú rendelet 7. §-ának alkalmazása az adott esetben nem az illeték aranykorona összegben való meghatározása, hanem csak az aranykoronában megállapított illetelmek mily összegű papirkoronával való kiegyenlítésének kérdésében nyerhet alkalmazást. (2103/1927. P. sz. — Kdt. XX. 64.) 217. Az özvegyi életjáradék illetékezésével kapcsolatban az ez után fizetendő adóknak és illetékeknek elvállalását az örökösök részéről, hagyatéki adósságnak nem lehet tekinteni. — Hagyatéki terhek elfogadásának megtagadását tételről-tételre meg kell okolni. (Kb. 4295/1928. P. sz.) 218. Kötelesrész iránti perekben nem a hagyaték teljes értékét, hanem azt az értéket kell a per tárgyául tekinteni, amely összegben való marasztalás iránt a kereseti kérelem előterjesztetett. (Kb. 4245/1927. P. sz.) Okirati illeték. 219. 111. szab. 1. és 52. §. Nem követelhető illeték attól az okirattól, mely sem a bérleti időtartam meghosszabbítását, sem a bérösszeg felemelését nem tartalmazza, hanem csupán a korona értékcsökkenése miatt az eddigi koronában kifejezett bérösszeg helyett azt búzában állapította meg. (Kb. 12459/1924. — 1927. IV. 26. P. sz. Pkjt. IX. 106.) 220. 111. szab. 39. §. Külföldön kiállított okirat tartalmának a keresetben a tényállás kapcsán történt ismertetéséből a Magyarországra való átszármaztatás ténye s így az illetéklerovási kötelezettség nem állapítható meg. (Kb. 1934 — 1928. — 1928. II. 22. P. sz.) 221. 111. szab. 52. §. Ügyletujításnak az illetékszabályok 52. §-ának b. pontja értelmében csak a szerződő felek között