Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

96 Pénzügyi jog. halála, után léphet és pedig az akkor esetleg még életben lévő édesanyja haszonélvezeti jogával terhelten. Ez után az osztályos egyezség, mint halálesetre szóló ajándékozás után, az ingók és ingatlanok egyezségileg megállapított forgalmi értékének alapulvételével a panaszos terhére az 1920. évi Ask. 1080. tételszám alatt 3329 korona ajándékozási és ingatlan vagyonátruházási illeték szabatott ki, amelyet az 1923 május 23. befizetett. Az átruházó atyja az 1921 augusztus 23-án meghalt. Hagyatékául kizárólag csak azok az ingók és ingatlanok vétettek föl, amelyeket a fentebb jelzett módon a panaszosra átruházott. Ez után a hagyaték után a királyi pénzügyigazgatóság panaszolt végzésével 702.90 aranykorona, illetve az osztályos egyezség után kirótt és befizetett 3329 papirkoronának megfelelő 2.50 aranykorona betudásával 700.40 aranykorona öröklési és ingatlanvagyonátruházási illetéket állapított meg. Ennek az illetéknek törlésére irányuló panaszt alaposnak kellett elismerni. A fentebb ismertetett tényállás szerint kétségtelen, hogy örökhagyó után vagyon nem maradt, mert a hagyatékául fölvett ingó és ingatlan vagyont még életében jogérvényes okirattal átruházta a panaszosra. Minthogy pedig a panaszos ez után a vagyonátruházás után a törvényszerű ajándékozási és ingatlan vagyonátruházási illetéket megfizetett: annak, hogy ugyanazon vagyontárgyak után öröklési és ingatlan vagyonátruházási illeték fizetésére köteleztessék, jogos alapja nincs. Igaz ugyan, hogy az 1920 : XXXIV. t.-c. 69. §. első bekezdésének 2. pontja szerint az olyan ajándékozást, amelynél az ajándékozó az ajándékozott tárgy haszonélvezetét a maga számára haláláig föntartotta, az öröklési illeték kiszabása céljából az illető örökös örökségéhez kell számítani, az ajándékozás után kiszabott vagy befizetett illetéket pedig a hivatkozott törvényszakasz második bekezdése és a 89. negyedik bekezdése értelmében az öröklési illetékbe be kell számítani. Ámde értelemszerűen ilyen hozzászámításnak csak abban az esetben lehet helye, amikor a megajándékozott az ajándékozó után örökség címén is vagyonhoz jut. Az ily hozzászámításnak az a célja, hogy az öröklés és ajándékozás útján szerzett vagyontárgyak együttes értékének megfelelő öröklési illetékkulcs alkalmaztassák, vagyis az öröklési illetékkulcs fokoztassék. Minthogy azonban a fentebbiek szerint a panaszosra az ajándékozó atya után örökség címén vagyon egyáltalában nem szállott, tehát az ajándékozás útján szerzett vagyont nincs mihez hozzászá-