Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

86 Pénzügyi jog. 168. 1883 : XX. t.-c. 16. §. 50071924. P. M. sz. rend. 1. §: A patakba ugrott fuldokló nyúlnak a vízből való kiemelése vadászásnak nem minősíthető. (Kb. 504/1928. — 1928 III. 14. P. sz.) Részvénykibocsátási illeték. (1920 : XXIV. t.-c. 14. §.) ^ 169. 1920 : XXIV. t.-c. 14. §. Részvények jegyzését biztosító megállapodás után csak ívenkénti állandó okirati illeték jár. Kb. A rendelkező rész értelmében kellett határozni, mert habár a kiszabás alapjául szolgált szerződésnek címzett okirat tartalmánál fogva nem is tekinthető egyébnek, mint a panaszos részvénytársaság által tervbe vett alaptőkefelemelés kapcsán kibocsátandó elsőbbségi részvények jegyzését biztosító olyan megállapodásnak, amellyel kapcsolatosan járó részvénykibocsátási illeték az 1920. évi XXIV. t.-c. 14. §-a alapján az alaptőke felemelésnek a Központi Értesítőben való közzétételétől számított 30 nap alatt lesz fizetendő, mégis attól, mint okirattól, az ill. díjj. 78. tételének II. b) pontja értelmében ívenként állandó okirati illeték is jár, amely az okirat kiállításának időpontjában az 1924. évi 68.600. számú rend. 1. §-a értelmében 20.000 papirkoronát, vagyis aranyértékben 1 K 30 fillért tett ki, amelynek bélyegjegyekkel kötelező lerovása elmulasztatván, azt az ill. szab. 103. §-a alapján háromszorosan felemelt összegben, vagy 3 K 90 fillérben (arany) kellett a panaszos terhére megállapítani. (5410/1927. P. sz. — Kdt. XXI. 5.) 170. 1920 : XXIV. t.-c. 14. §. 7. pont. A részvénykibocsátási illeték a valósággal befizetett alaptőke után követelhető, ennélfogva, ha valamely részvénytársaság az alaptőkefelemelést elhatározta ugyan, de még mielőtt az alaptőkeemelést végrehajtotta, vagyis az új részvényeket kibocsátotta volna, egy más részvénytársaságba beolvadt, részvénykibocsátási illetéket követelni nem lehet. (15.4901928. — 1928 XII. 15. P. sz. Pkjt. X. 90.) 171. A részvénytársaság megalakításával kapcsolatosan foganatosított első részvénykibocsátás illetékét mint az alapítással kapcsolatban felmerült költséget az adóalaphoz hozzáadni nem lehet. (20975/1926. — 1928 II. 24. P. sz. Pkjt. IX. 154.) Ellenkező: Kb. 22.316/1925. P. sz. — Dt. XX. 105. Vagyonátruházási illeték. (1920 : XXIV. t.-c.) 172. 1920 : XXXIV. t.-c. A városi vagyonátruházási ille-