Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

Társulati adó, 99—100. 55 forogalnii értékének emelkedésére, hanem a magyar korona értékének csökkenésére tekintettel tartalékolt a vállalat. (11.828/1926. - 1927 I. 12. — P. sz. Pkjt. X. 52.) 100. T. H. Ö. 14. §. A szerzői és kiadói jog adómentesen le nem írható. Kb. Az 1927. évi 400/P. M. számú pénzügyminiszteri H. Ö. 12. §-áriak (1) bekezdése szerint az adóköteles nyereség megállapításánál a mérleg egyenlegéből kell kiindulni és az adóalap kiszámításánál a nyereség-veszteségszámla bevételi és kiadási tételei irányadók, hacsak a 13—18. §-ok ellenkező rendelkezéseket nem tartalmaznak. A 13—18. §-ok pedig részletesen felsorolják azokat a tételeket, amelyeket az adómérleg felállításánál a nyereséghez hozzá kell adni és a nyereségből le kell vonni. A H. Ö. 13. §-a részletesen felsorolja azokat a tehertételeket (kiadásokat, leírásokat stb.), amelyeket az adóalap kiszámításánál a mérlegszerű nyereséghez hozzá kell adni és a lo. §. 13. pontja szerint a 14. §-ban felsorolt tartalékalapokon kívül bárminő más célra is bármely elnevezés alatt tartalékolt összegek adókötelesek. A tartalékolás történhetik oly módon is, hogy a vállalat vagyonát a valóságos értéknél kisebb öszszegben tünteti fel; vagyis a cselekvő vagyon értékéből leírt. A 14. részletesen felsorolja az adómentesen eszközölhető leírásokat. Az a leírás tehát, amely a 14. §-ban felsorolva nincsen, a 13. 13. pontja szerint adóköteles. Panaszos azt vitatja, hogy a szerzői és kiadói jogok értékéből a H. Ö. 14. §-ának 4. pontja alapján adómentesen leírhat. A 14. §. háromféle címen engedélyez adómentesen leírást. Értékcsökkenés címén a 14. §. (1) bekezdésének 3. pontjában az épületek, gépek, gyári eszközök, üzleti felszerelések és berendezések elhasználása által előállott értékcsökkenések pótlására, vagyis az üzletvitel céljára szolgáló használati tárgyak értékéből, amely tárgyak közé a szerzői és kiadói jogok nem sorolhatók. Ezen tárgyak közé tartozik panaszos vállalat üzleti berendezése, amelynek értékéből a vállalat adómentesen leírt. Háramlás címén a 4. pont alapján ingyenes háramlás esetében és panaszos vállalat panaszában a 14. (1) bekezdésének 4. pontjára hivatkozik, holott a báramlás alá eső vagyon a háramlási idő leteltével ingyenes háramlás esetén, ellenszolgáltatás nélkül átmegy a jogosított személy tulajdonába. A jelen esetben pedig háramlás alá eső vagyon egyáltalában nincsen, mert panaszos vállalat a szóbant'orgó jogosítványokat, vagyis azt a virtuális értéket, amelyet mérlegébe szerzői és kiadói jogok címén beállított, az ezen jogok használatára kikötött időtartam lejárta után nem adja át egy harmadik személynek, hanem a jogosítványok élvezete szűnik meg az azok használatára nézve kötött szerződés leteltével. Ingyenes háramlás esete tehát nem forog fenn. Végül adómentes leírást enged