Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)
Polgári perrendtartás. belül van, eljárást nem folytatott, annak iratai a jelen perben eljáró elsőbirósághoz csak az 1925. évi április hó 17. napján küldettek meg, tehát eddig az időpontig a korábbi per még a szabadkai törvényszéknél folyamatban levőnek volt tekintendő és pedig annál is inkább, mert a fellebbezési bíróság megállapította, hogy a feleknek a korábbi per iratainak hollétéről a jelen per megindításakor tudomása nem volt s ez a megállapodás nincs megtámadva. Közben azonban hatálybalépett az 1923. évi december hó 1. napján a 8300/1923. M. E. számú rendelet, amelynek 13. §-a szerint a kizárólagos illetékesség alapján, vagy a belföldi bíróság részére fenntartott hatáskörben, különösen a fél magyar állampolgársága alapján eljáró belföldi bíróság előtt folyamatba tett eljárás folytatását és befejezését az ugyanazon jog iránt Magyarországnak a békeszerződéssel megállapított határán kívül működő (külföldi) bíróság előtt folyamatban levő eljárás (perfüggőség) nem gátolja. Ebből pedig az következik, hogy mivel ebben a perben az eljárásra a bajai kir. törvényszéki kirendeltség a Pp. 39. §-a alapján kizárólagosan illetékes s a peressé tett vagyon fekvésénél, valamint a peresfelek magyar állampolgárságánál fogva a perben külföldi bíróság nem is járhat el, az 1920. évi december hó 1. napjától kezdve a korábbi s a fentebbiek szerint a szabadkai törvényszéknél folyamatban voltnak tekintendő per a jelen per tekintetében perfüggőséget nem állapítja meg. Nem sértett tehát jogszabályt a fellebbezési bíróság azzal sem, hogy az elsőbiróságnak az említett időpont után hozott ítéletét, amely a jelen pert függőség okából megszüntette, megváltoztatta s az elsőbiróságot a per érdemi elbírálására utasította. (1927 dec. 10. — P. I. 5020/926.) 1077. Pp. 39. §. Ha a kereset annak megállapítását célozza, hogy az alperes által szállított áru a szerződésben kikötött minőségnek meg nem felel és így a vevő felperesek ezt jogosan kifogásolták és bocsátották az eladó alperes rendelkezésére és jogosan állottak el a vételi ügylettől, a keresetnek többi része és annak keretében az a kérelem, hogy az alperes a vételár biztosítása végett a felperesek ingatlanára javára bekebelezett zálogjog törlésének a hozandó itélet alapján való tűrésére köteleztessék, már csak folyománya az ügylet megállapítani kért hatálytalanná válásának. Ehhez képest a per tárgyául szolgáló igény alapjában véve személyes jellegű megállapítási kereset, amellyel szemben a zálogjog törlését illető kérelemnek csupán járulékos jelentősége van s így ez nem vonható a Pp. 39. §-ban megjelölt telekkönyvi kítörlési kereset fogalmi körébe, aminőről a telekkönyvi rendtartás 148—151. §-a, továbbá az 1886: XXIX. t.-c. 76. §-a alapján kibocsátott 947/1888. Ig. M. R. 8. és 9. §-a alatt felsorolt esetekben szó van; ebből folyóan az említett törvényszakaszban megállapított kizárólagos illetékesség reá ki nem terjed. (K. 1927 okt. 20. — P. IV. 1026—1927 11. sz.)