Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

648 Csödönkívüli kényszeregyesség. nem forgó kivételektől eltekintve — a cégbirtokos minden hitelezőjére kiterjed még akkor is, ha a cégbirtokos ellen külön eljárás nem indíttatott. S minthogy Ausztria és Magyarország közt a kényszeregyesség joghatálya tekintetében viszonosság áll fenn s miután nincs oly jogszabály, amely a kényszeregyesség joghatályát csak azon országbeli hitelezőkre szorítaná, amelynek területén a kényszeregyesség létrejött, az alperes joggal hivatkozhatík a kényszeregyességi eljárásban létrejött és jogerősen jóváhagyott egyességnek arra a tartalmára, hogy hitelezőinek tartozásának csak 30%-át köteles megfizetni. Minthogy pedig az egyesség a fellebbezési bíróság ítéletének meghozatala előtt jött létre s minthogy Ausztria és Magyarország közt a végrehajtás tekintetében is viszonosság áll fenn, az alperes fizetési kötelezettsége már az Ítéletben volt az egyességnek megfelelően meghatározandó, mert az alperes teljes marasztalása esetén a végrehajtási eljárás során már nem hivatkozhatnék az egyességre. Másfelől a kényszeregyességi eljárás során létrejött egyességben megállapított teljesítési határidő már lejárt, ezért az alperes a Pp.ban meghatározott teljesítési idő alatt való teljesítésre kötelezendő. Ami pedig a felperesnek az osztrák kényszeregyességi eljárási rendelet 53. §. 6. pontjára való hivatkozását illeti, — nem vitás ugyan, hogy az alperes a kényszeregyességi eljárás során nem jelentette be a felperesnek akkor már peresített követelését, azonban tekintettel arra, hogy per alatt lévő követelésről volt szó — az alperesnek ez a mulasztása nem tekinthető oly természetűnek, hogy az maga után vonná a felhívott szakaszban meghatározott azt a következményt, hogy a hitelező az adós mulasztásából be nem jelentett követelés 100%-ban való kielégítését igényelhetné. (1928. szept. 28. P. VII. 1350/927.) 1055. Az előzetes szakértői szemle megtartásával felmerült képviseleti költségek is a perköltségek fogalma alá esnek és minthogy ezek az alperest terhelő perköltségek keretében és pedig az alperesi cég és ennek tagjai ellen folyamatba tett kényszeregyességi ügyben elfogadott magánegyesség megkötése után nyertek megállapítást, a kényszeregyességi eljárási 40%-os kiegyenlítési kötelezettség alá nem vonhatók. (K. 1928. febr. 9. — P. IV. 9121/1927.) 1056. R. 24. §. A kezesség járulékos természetéből folyó jogszabály, hogy a föadós kötelezettségének megszűntével a kezesség is megszűnik. Ha tehát a hitelező adósával szemben fennálló követelésének egy részét az adóssal kötött egyesség folytán elengedi, ez az elengedés rendszerint kihat a kezesre is. — Ez a jogszabály azonban nem nyer alkalmazást akkor, ha az adós csődbejutása avagy fizetésképtelensége folytán ez a követeléselengedés akár a csődeljárás során, akár a csődönkivüli kényszeregyességi eljárás során létrejött kényszeregyességgel, akár pedig a kényszeregyességi eljárás megindítása előtt megkísérelt és nem egyes hitelezőkkel, hanem azok összességével kötött és az 1410