Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Községi ügyek. 33 szántóföld pénzbeli egyenértékét, továbbá a négy öl fa piaci árát. Minthogy pedig a szántóföldeknek kataszteri tiszta jövedelme a kataszteri birtokiv adatai szerint 424 aranykorona és 49 aranyfillér, továbbá minthogy a négy öl tűzifa értéke 2,856.000 korona a fentebb ismertetett belügyminiszteri körrendelet értelmében, a földhaszonélvezet és a tűzifa egyenértéke fejében tehát egy hónapra 1,475.000 koronát a panaszos fizetésébe be kell számítani s így öt havonta 2,275.000 korona készpénzfizetés illeti meg. Tehát a vármegye alispánja helyesen állapította meg a panaszos készpénzfizetését. A panaszosnak az az érvelése, hogy ezzel a számítással a régi illetményeinél havi 697.790 koronával kevesebb fizetést kap, nem áll helyt, mert ez nem íizetésleszállítás, hanem a jegyzői javadalmi földek pénzbeli egyenértékének az ujabb érvényes jogszabályok alapján történt egységes és magasabb értékelés folytán előállott értékkülönbözete. De nem mentesülhet a panaszos a községi jegyzői földek után esedékes köztartozások fizetési kötelezettsége alól sem, mert ezt már a fentebb részletesen ismertetett rendelet kifejezetten előírja. Azonban a pénzbeli egyenérték a kereseti adóra vonatkozó törvényes rendelkezések hivatalos összeállításáról szóló 300'1925. B. M. számú rendelet 16-ík §-ának (2.) bekezdéséhez tartozó Utasítás (30.000 1925. P. M. számú rendelet) (2.) bekezdésének 2. pontja alapján az általános kereseti adóalaphoz nem számítható hozzá s ez alapon a vármegye alispánja jelentéséből kitünőleg. az illetéktelenül levont 23 pengő és 72 fillér kereseti adó visszautalása iránt már intézkedett. (1927 ápr. 3. — 1986/1927. — K. sz.) 13. 62.000 1926. B. M. sz. rendelet 2. és 9. pontjai. A 62.000 1926. B. M. sz. illetményrendelettel szemben nem lehet sikerrel hivatkozni arra, hogy a községi szabályrendelet az illető állással egybekötött illetményeket és az előlépési az illetményrendeletnél kedvezőbben állapította meg. Kb. Az iratokból megállapítható tényállás szerint, a vármegye alispánja a panaszos községi számvevő illetményeit, 1926. évi március hó 23-tól kezdődőleg a X. fizetési osztály 2. fizetési fokozatának B. csoportja szerint állapította meg. A panasz ez ellen a határozat ellen irányul, amelyben a panaszos azt vitatja, hogy illetményeit az érvényes községi szabályrendelet alapján kell megállapítani és ez okból azt kéri, hogy illetményei a X. fizetési osztály 2. fokozatának A) csoportja szerint állapíttassanak meg és pedig akként, hogy három évenként a magasabb fizetési fokozatba előléphessen mindaddig, amíg a VIII. fizetési osztály második fokozatát el nem éri. A panasznak nincs jogszerű alapja, A 62.000/1926. B. M. számú körrendelet, amelyet a m. kir. belügyminiszter a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértőleg, az 1924: IV. t.-cikk 2. §-ának kiegészítő részeként a törvényhez csatolt a) melléklet AJ II. részében foglalt felhatalmazás és a m. kir. minisztérium 7000/1925. M. E. számú rendeletének 138. pontja alapján, tehát törvényes felhatalmazás alapján adott ki, I. fejezetének 2. pontja szerint, az államszámviteltani államvizsgát tett községi számtisztek (számvevők) a XI., Téríy : Döntvénytár 1927—Í92S