Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

040 Csőd jog. vételárából a váltóval nem fedezett 7,500.000 K vételári részlet és 1,463.800 K fuvarköltség erejéig alperes ellen a budapesti központi kir. járásbíróságnál pert indított, a váltóval fedezett negyvenmillió további hátralékos vételári részlet iránt pedig a jelen váltó-pert tette folyamatba. Alperes ellen az elsőbirósági Ítélet meghozatala után, de a fellebbezési tárgyalás megtartása előtt 1925 december 10. napján csőd nyittatott. A fellebbezési tárgyaláson a vb. alperes csödtömeggondnoka azon az alapon, hogy felperes a stornirozás ellenére a vételi ügyletre visszatért s ahhoz ragaszkodva a vételár megfizetését igényelte, és hogy a gép kiadását az F/3) alatti szerint megtagadta, a Cst. 20. §-a értelmében az ügylettől elállott. Az sem volt vitás, hogy felperes a gép kiadását megtartási jogára való hivatkozással tagadta meg, s hogy a váltó ellenértékét képező gép ez idő szerint is a felperes birtokában van. A fentiek szerint irányadó tényállás szerint a felperes részéről az áru átadásával teljesedésbe ment ügylet feltételes stornirozása után az áru még a csődnyitás előtt visszakerült felperes birtokába, s minthogy felperes ezután az árunak a vevő részére való kiadását megtagadta: az ügylet a csődnyitás előtt egyik fél részéről sem tekinthető teljesítettnek. Ennek kövekeztében a tömeggondnok a Cst. 20. §-a alapján az ügylettől jogszerűen elállhatott. A jogszerű elállás következtében hatályát vesztett vételi ügylet alapján pedig felperes az ügylet teljesítését, vagyis a vételár megfizetését nem igényelheti. Anyagi jogot sért tehát a fellebbezési bíróság ítélete, amidőn a felperest meg nem illető vételárkövetelést a csödhitelezőkkel szemben valódinak mondotta ki. Ezért az alperes felülvizsgálati kérelmének annyiban helyt adni s annak következtében a fellebbezési bíróság ítéletének a megváltoztatása mellett felperest keresetével elutasítani kellett. (1927 máj. 10. — P. VII. 5687/926.) 1041. Cst. 27., 28. §. 6340/927. M. E. sz. r. 6. §. Ha a csődöt kényszeregyességi eljárás előzte meg, a megtámadási határidő nem a csődnyitás, hanem az egyességi eljárás megindítása napjával kezdődik, ha a csődöt a kényszeregyességi eljárás jogerős megszüntetésétől számított 15 nap alatt nyitották meg. K. A 4070/1915. M. E. számú rendelet 58. §-ának első bekezdése a kényszeregyességi eljárás joghatályának a csődnyitásig való meghosszabbításáról intézkedik arra az esetre, ha a bíróság hivatalból vagy az eljárás jogerős megszüntetésétől számított 15 nap eltelte előtt előterjesztett kérelemre az adós ellen csődöt nyit. A szakasz második bekezdése pedig a csődtörvény 27. és 28. §-aiban a megtámadási perekre megállapított határidőkről rendelkezik, úgy, hogy azok nem a csődnyitás, hanem az egyességi eljárás megindításának napjától számítandók. Semmi alap nincs — sem a szakasz elhelyezését, sem pedig a rendelet egyéb intézkedéseit tekintve, annak feltételezésére, hogy a rendelet 58. §-ának 2. bekezdése a csődnyitásnak az 1. bekezdésben említett esetein kivül álló