Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

630 Kereskedelmi jog. minősül a Kt. 64. §-a alá eső közkereseti társaságnak, ha vállalkozásuk köre kiadói ügyletekkel iparszerüleg való foglalkozásnak bizonyul. Az ennek megállapítására alkalmas ténymegállapítás azonban, — minthogy egyetlen vidéki időszaki lap szerkesztésére és kiadására létesült vállalkozás nem szükségkép egyértelmű kiadói ügyletekkel való ípar'szerü foglalkozással — hiányzik a fellebbezési bíróság ítéletéből, miért is a rendelkezésre álló peranyag alkalmatlan még az abban való állásfoglalásra is, vájjon a felek jogviszonyára egyáltalában alkalmazhatók-e a kereskedelmi társaságokra vonatkozó jogszabályok és helye lehet-e a Kt. 100., illetve 103. §-aira alapított kereseti és viszontkereseti kérelmeknek. (1927. okt. 13. — P. IV. 768/1927.) Alkuszí ügylet. (Kt. 534—548. §§.) 1021. A végeredményben célra vezetett közvetítésnek szokásos díját az ügylet közvetítésénél ténylegesen eljárt hivatásos ügynök, mint kereskedő még erre vonatkozó határozott mérvű kikötés nélkül is avval, illetve azokkal szemben, akiknek az ekként célját ért ügylet érdekét szolgálja, és pedig ezen érdek nagyságához viszonyított mértékben — a keresk, törv. 284. §-a értelmében jogosan követelheti. (K. 1927. dec. 16. P. VII. 6190/1927.) 1022. Nem kell, hogy a közvetített ügylet a közbenjárónak minden irányban való állandó tevékenységével jöjjön létre, elég, hogy közbenjárása következtében kötik meg. Nem szünteti meg az alkuszdijhoz való jogot, hogy az alkusz megbízóját a másik ügyletkötő félnél mások is ajánlották. A fellebbezési bíróság által mérsékelt alkuszdij továbbmér séklése a felülvizsgálati eljárásban. Csak annak van szüksége ingatlanok forgalmának közvetítéséhez hatósági engedélyre, aki ily közvetítéssel iparszerüen foglalkozik. K. A tényállás szerint a felperes közvetítői tevékenysége csupán abban állott, hogy a felperest a haszonbérbeadónál ajánlotta s írásbeli ajánlatát neki átadta. A továbbiakban azonban a felperes részt nem vett s a haszonbérleti szerződés az ő egyéb közreműködése nélkül jött létre. Bár a felperes tevékenysége őt alkuszdij követelhetésére feljogosítja, mégis a fellebbezési bíróság nem sértette meg az anyagi jogot azzal, hogy a kikötött alkuszdijat mérsékelte, mert a magánjogi birói gyakorlatban kifejlődött jogszabály alapján az aránytalanul magas közvetítési díj a méltányosság szerint mérsékelhető, a felperesnek fennt jelzett kisebb tevékenysége pedig, a haszonbér nagyságát is tekintetbe véve, nem álll arányban a szerződéssel kikötött közbenjárási dij nagyságával, s így annak mérséklése jogszabálysértés nélkül történt. Az e miatt emelt felperesi panasz is ezért alappal nem bir. A közbenjárási dij mennyiségét illetően azonban az alperes felülvizsgálati panasza részben alapos, mert a per összes adatainak megfelelő mélta-