Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

620 Kereskedelmi jog. 1010. A hiányos rakodásból származó kárért a vasút nem felelős oly áruknál, amelyeknek rakodásáról a feladó gondosko­dik. Ilyenkor rakodási teendője a feladónak az is, hogy a kocsi­rakományként feladott árunál a kocsi ablakainak nyitvatartásáról vagy bezárásáról is gondoskodjék. Ennek elmulasztása rakodási hiány. K. A vasúti határozmányok eltérő rendelkezésének hiányában abban az esetben, ha a teljes kocsirakományba feladott áru berakásáról a feladó gondoskodik, a kocsiablakok bezárása vagy nyitvahagyása az áru beraká­sáról gondoskodó fél kötelessége, mert a berakás forgalmilag csakis az áru­nak szállítható állapotba való hozatalával, vagyis adott esetekben az áru minőségétől függően a vasúti kocsik ablakainak nyitvahagyásával, vagy ezek bezárásával van befejezve. Ehhez képest a kereseti követelés alapjául szolgáló kénporáru-fuvaro­zásnál a fedett, zárt vasúti kocsi ablakainak bezárása az áru berakásáról gondoskodó feladó kötelességében állott és így annak elmulasztása oly rako­dási hiányt foglal magában, amely kizáróan csak a feladó és ennek jogán át a felperes terhére esik. Ez a rakodási hiány a fuvarozó vasutat nem terheli s annak elhárítá­sának elmulasztása a vasút vétkességére vissza nem vezethető, mert a vasút ily fuvarozásnál csak a berakott kocsit veszi át és az áru berakásának mód­ját csak a vonat biztonsága szempontjából ellenőrzi, de a fuvarozási szerző­désből kifolyóan nincs arra kötelezve, hogy a feladó berakodási kötelessége körébe tartozó ténykedéseket, így a vasúti kocsi ablakainak az áru természe­téhez képest nyitva- vagy csukvatartására is vonatkozó intézkedéseket meg­tegye, vagy azok megtételére a feladót figyelmeztesse. Minthogy pedig a N. E. 31. cikk 1. bekezdésének 3. pontja értelmében a vasút oly áruknál, amelyek berakásáról a feladó gondoskodik, azért a kárért, amely a hiányos rakodással járó veszélyből keletkezett, nem felelős: a fellebbezési bíróság azzal, hogy felperest a fuvarozott áruk egyrészének a hiányos rakodás folytán történt meggyulladása következtében előállott el­égése miatt érvényesített kártérítési követelésével elutasította, anyagi jog­szabályt nem sértett és így felperesnek ez ellen irányuló felülvizsgálati panasza is alaptalan. (1927 márc. 3. — P. IV. 5426/926.) X011. Fuvarozásjogi szempontból elveszettnek csak az az áru tekinthető, amely a fuvarozás alatt elpusztult, vagy nyomtalanul eltűnt; az azonban, hogy a későbben a vasút birtokába került árut a vasút értékesítette és a befolyt összeget megtartotta, az áruelveszés fogalma alá nem esik, ezért nem a rövid, hanem csak a rendes elévülési idő nyerhet alkalmazást. (K. 1927 aug. 31. — P. IV. 9028/1926.) 1012. Az árunak a vasút által szabályellenesen szabadkéz­ből értékesítése nem vonható az áruelveszés fogalma alá. Az az eladó, aki sem nem feladó, sem nem címzett, s az árut

Next

/
Oldalképek
Tartalom