Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Törvényhatósági önkormányzat védelme. 29 törvényes jogszabályoknak megfelelően határozott, amikor költségvetése megállapításánál a tulajdonát tevő épületekben adott tisztviselői lakások jövedelmét dologi kiadásainak fedezésére fordítani rendelte és e jövedelmet az államkincstártól nyerendő lakáspénzekben jelölte meg. Minthogy pedig a miniszternek panaszolt rendelete a tételes jogszabá­lyoknak megfelelő ennek az elhatározásnak érvényesülését gátolta: a biró­ságnak ki kellett mondania, hogy a miniszter rendelete törvényes jogsza­bályt sértett. Ezért a bíróság a panasznak helyet adva, a m. kir. belügyminiszter rendelkezését megsemmisítette. A bíróság jelen határozatának meghozatalánál nem hagyta figyelmen kivül azt, hogy hasonló vitás kérdésben az 1909. évi 1262. K. sz. Ítéletében más álláspontot foglalt el. Ugyanis az 1904: X. t.-c. 14. §. rendelkezése szerint a vármegyék java­dalmazását az ezen törvény értelmében megszabott illetmények számbavéte­lével kellett ugyan a belügyi tárca költségvetésébe beállítani, azonban az állami javadalmazás lényegesen nagyobb lévén, annak többlete a vármegyei háztartás egyéb kiadásainak fedezetét szolgálta annyira, hogy a vármegye saját erejéből a dologi szükségleteinek is csak csekély részét viselte. Ez idő szerint azonban -— a rendszeres állandó illetményeken kivül — minden egyéb kiadását a vármegye saját jövedelmeiből, illetve a vármegye közönségének hozzájárulásából fedezi. Azok a vármegyei ingatlanok tehát, amelyek annak előtte a tisztvise­lők lakásigényeinek kielégítését szolgálták — ezúttal már ujabb rendelteté­süknek megfelelően hasznosíthatók, ez a rendeltetés pedig adva van az ujabb jogszabályokkal. Az 1883: XV. t.-c. 3. §-ának a hivatkozott bírósági határozatban meg­jelölt rendelkezése tehát ezúttal is érvényesül: az épületek jövedelme köz­igazgatási célokat, a vármegye egyéb (dologi) szükségleteinek fedezetét szolgálja; viszont a határozatnak az állami javadalmazás esetleges leszállítá­sára reámutató indoka a jelenben, mikor a vármegye dologi kiadásokra java­dalmazást nem kap — már helyt nem áll. (1927 dec. 6. — 3546/1927. — K. sz.) • Közigazgatási jog. Államszolgálati ügyek, 6. 1912: LXV. t.-c. 17. §. Köztisztviselő szolgálatában hadi­évek számítása. Kb. Az 1912: LXV. t.-c. 17. §-nak első bekezdése szerint a polgári állami szolgálatba a közös hadseregnél, a haditengerészetnél, a m. kir. hon­védségnél és a m. kir. csendőrségnél, valamint az ezekhez tartozó hatósá­goknál katonai vagy csendőrségi szolgálatban tényleges minőségben eltöltött mindaz a szolgálati idő beszámít, amely az azokra nézve érvényben álló ellátási törvény vagy szabályzat szerint beszámításra alkalmas, a panaszos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom