Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Részvénytársaság. Kt. 1S2. §. 569 rezte meg, hogy a város által a részvénytársaság igazgatóságába és felügyelőbizottságába kijelölt egy-egy városi tisztviselőt igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági tagnak el fogja fogadni. A fennebb kifejtettekhez képest a törvény kötelező rendelkezését nem sérti a S. város törvényhatósága által a maga részére szerződésileg kikötött ezen kijelölési jognak az alapszabályokba történt felvétele és ez *z intézkedés nem áll ellentétben az alapszabályoknak a törvénnyel egyező azzal a rendelkezésével, hogy az igazgatóságot és a felügyelő-bizottságot a részvénytársaság közgyűlése választja, mert a kijelölt egyén, nem a kijelölés által, hanem a részvénytársaság közgyűlése által való megválasztása alapján válik igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági taggá. Ellenben az alapszabályok 21. §-ának az a rendelkezése, amely szerint az igazgatóság kebelébe tartozó végrehajtó bizottság és egyes igazgatósági tagok díjazásának megállapítása az igazgatóság hatáskörébe van utalva, törvényellenes, Ugyanis ; K T. 179. és 182. §-aiban foglaltak szerint az ;gazgatóságot a közgyűlés fizetés melleit vagy anélkül választja és annak hatáskörébe a részvénytársaság ügyeinek intézése tartozik, továbbá a 179. § rendelkezéséhez képest a mérleg megállapítása és a nyereség feloszlása tekintetében a határozathozatal kizárólag a közgyűlést illeti. Ezekből következik, hogy az igazgatóságnak nem áll jogában a maga vagy valamely tagja részére olyan vagyoni javadalmazás megállapítása, amely az alapszabályokban benn nem foglaltatik, vagy a közgyűlés, mint a részvénytársaság erre hivatott szerve által el nem határoztatoit, ellenkező rendelkezés végeredményben a közgyűlés mérlegmegállapító és nyereségfelosztó jogköre hatékony érvényesülésének meghiúsulására vezethetne. (1927. nov. 2. _ P. IV. 457-1927.) 935, Kt. 182. §. A vállalat helyétől távollakás nem akadálya az igazgatóságba való beválasztásnak. K. Nem alapos felpereseknek abból a másik két indokból merített panaszuk sem, hogy K. K. a társaság székhelyétől, az üzletvitel helyétől távol, Rotterdamban lakik és ezért a társasági ügyek intézésében a Kt. 182. §-ban és a társasági alapszabályokban előszabott módon részt nem vehetne, továbbá, hogy nevezettnek az alperesi társasághoz való az a viszonya, hogy ennek nyersbőrárut szállít, nevezettre nézve érdekeltségénél fogva az alperes társaságnál az igazgatósági tagság viselését összeférhetetlenné tenné. Ugyanis a társaság ügyeinek intézése nem szükségképen kívánja meg a székhslyen vagy annak közelében való állandó tartózkodást, mert az ügyvezetésre és az ügymenetre való befolyás nem csupán személyes, hanem postai vagy távirati érintkezés utján is gyakorolható. Másfelől arra nézve sem állít fel a törvény vagy az alapszabály tilalmat, amely szerint a társasággal harmadik személyként jogviszonyban lévő egyén ekkép való érdekeltsége okából az igazgatóságba beválasztható nem volna. A társaság érdeke szempontjából sem meríthető ily irányú összeférhetetlenségre nézve alapos aggály, ellenkezőleg a közgyűlési jegyzőkönyv tartalmából következtethetőleg a fennforgó körűimé-