Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Segédszemélyzet. Kt. 55—60. §§. 1884: XVII. t.-c. 88—110. §§. 529 tik; s a háború és az ezt követő pénzértékromlás és gazdasági válság által indokolt átértékelésre vonatkozó jogszabályok határain tul többre, vagy más feltételek mellett bíróilag sem kötelezhető, mint amelynek és amely feltételek mellett teljesítésére magát szerződésileg kötelezte. (K. 1928. jan. 19. P. II. 6537 926.) 884. Sem az 1900. évi XXVII. t.-cikk, sem egyéb törvényes rendszabály nem tartalmaz olyan intézkedést, amely a birtokost vagy más munkaadót arra kötelezné, hogy magánjogi szerződés utján alkalmazott tisztviselőit nyugdijban részesítse és nincs ilyen kötelező általános szabály arra nézve, hogy az alkalmazott a szolgálatban bizonyos idő elteltével már feltétlenül megtartandó volna. K. Az 1900. évi XXVII. t.-c. 12. §-a kifejezetten megadja a jogot és lehetőséget arra, hogy a nem határozott időre szóló szolgálati viszonyt bármelyik fél szabályszerű felmondás utján minden indokolás nélküi felbonthassa. Ebből pedig önként következik, hogy a gazdatisztek nyugdijra csak akkor tarthatnak számot, ha az részükre külön szerződéssel vagy szerződéspótló nyugdijszabályzattal biztosíttatott, amely esetben azonban éppen a nyugdijszabáiyzat szerződésszerű jellegéből kifolyóan egyénileg a nyugdíjigény csak akkor létesül és válik érvényesíthetővé, ha mindazok a kellékek fennforognak amelyet a külön nyugdíjszabályzat a nyugdíjjogosultság előfeltételeként megszab. (1927. dec. 1. P. II. 5053/927.) 885. Az alperesnél érvényben levő nyugdíj szabályzat 4. §. 5-ik bekezdésében foglalt az a rendelkezés, ,,hogy a nyugdíjazott tartozik jövedelmi forrásáról a választmánynak jelentést tenni és a választmánynak jogában áll az olyan esetekben, amidőn az uj jövedelmi forrás eredete vagy természete a társaság érdekét érinti, a nyugdíjas nyugdiját az ok megszűntéig felfüggeszteni" — azon az alapon, hogy az olyan versenytilalom kikötését foglalja magában, amely a nyugdíjazott megélhetését megnehezíti, — érvénytelennek nem tekinthető. K. A munkaadó szerződésileg alkalmazottját is eltilthatja attól, hogy bizonyos ideig az ő üzletköréhez hasonló üzletet folytasson és ha ez a korlátozás nem hosszabb időre szól és nem olyan terjedelmű, hogy az alkalmazott boldogulását jelentékenyen megnehezítené, — az nem érvénytelen. A munkaadó üzleti érdekeit a nyugdíjas konkurenciájával szemben megvédheti és amennyiben e kikötés a nyugdíjas boldogulását nem akadálvozza, az nem érvénytelen. A nyugdijszabályzat idézett rendelkezésével nyugdíjas csak arra az időre van az alperes társaság érdekeit érintő foglalkozástól eltiltva, amíg a nyugdijat igénybe veszi és ha a nyugdíj felfüggesztését előidéző ok megszűnt, — a nyugdijra való igény feléled. Eszerint felperes választhat a társaság érdekeit érintő foglalkozás és a nyugdíj között; ha az előbbit választja, ami által a nyugdíj igényére nézve Térfv: Döntvénytár 1927—1928. 34