Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

14 Alkotmányjog. bizonyítékokat is jelentettek be. Előadták különösen azt, hogy nemcsak a panasziratban említett helyeken, hanem 1926 december 4-én Alsógödön is történt, a Sz.-párt részéről etetés és itatás és ez alkalommal maga Sz. A. megválasztott képviselő is jelen volt. A panasziratban fel nem hozott uj tényállításokkal szemben a megtámadott képviselő meghatalmazottja kifogást emelt azon az alapon, hogy az 1925: XXVI. t.-c. 119. §-a az első tárgyaláson csak a panaszban bejelentett bizonyítékok s nem egyúttal az ott előadott tényállítások kiegészítését is engedi meg, amiből következik, hogy az első tárgyaláson előadott uj tényállítások figyelembe nem vehetők. Az 1925: XXVI. t.-s. 119. §-ának (1.) bekezdése első mondatában valóban az foglaltatik, hogy a panaszban bejelentett bizonyítékok legkésőbb az első tárgyaláson kiegészíthetők, de a panaszban megtámadási okként felhozott tényállások kiegészíthetöségéről nem szól. Azonban ugyané §. (1.) bekezdésének következő mondata úgy rendelkezik, hogy a tárgyalás későbbi folyamán sem uj tényállítást, sem uj bizonyítékot felhozni nem lehet. Ha tehát az első tárgyaláson csak a bizonyítékok kiegészítésének lehetne helye, teljesen következetlen és érthetetlen lenne a második mondat rendelkezése, amely uj tényállításról is szól, mert, ha már az első tárgyaláson sem lehetne uj tényállítást felhozni, indokolatlan volna annak kiemelése, hogy uj tényállítás a tárgyalás későbbi folyamán sem hozható fel. Mivel pedig a törvénymagyarázatra vonatkozó elvek szerint valamely vitára okot adó rendelkezés magyarázatánál nem lehet kiindulni abból, hogy a törvényhozó indokolatlan, következetlen, vagy érthetetlen szabályt akart volna alkotni, hanem arra az alapra kell helyezkedni, hogy a kétesértelműnek látszó kifejezés felvételének, a jelen esetben tehát az „uj tényállítás" szónak megvan a maga célja és gyakorlati jelentősége; minthogy továbbá az uj tényállítás az uj bizonyítékkal együtt említtetik, amely utóbbinak az első tárgyaláson való előterjesztését a 119. §. kifejezetten megengedi; a bíróság úgy találta, hogy a 119. §. szerint nincs kizárva annak a lehetősége, hogy a panaszban előadottak nemcsak uj bizonyítékokkal, hanem uj ténybeli állításokkal is kiegészíttessenek és hogy csak a tárgyalás későbbi folyamán nem lehet sem uj tényállítást, sem uj bizonyítékot felhozni. Abból azonban, hogy a 119. §. csak a panasz kiegészíthetőségét engedi meg, okszerüleg következik, hogy a panaszban már előadott megtámadási okokat lehet csupán uj tényállításokkal kiegészíteni, de nem lehet az első tárgyaláson sem felhozni olyan uj tényállításokat, amelyek valóságuk esetén a panaszban meg nem jelölt megtámadási okot képezhetnének, vagy ilyen, a panaszban elő nem adott megtámadási okra vonatkoznának. Ezek szerint tehát az első tárgyaláson csak olyan uj tényállítások hozhatók föl, amelyek a panaszban megjelölt megtámadási ok alapját képező tényállításokkal vannak szoros összefüggésben és azok kiegészítésére megállapítására, szabatosabbá tételére stb. irányulnak. Ha pl. a panasz az 1925. évi XXVI. t.-c. 100. §-a alá eső megtámadási okok közül arra van alapítva, hogy a 61. §. által tiltott etetés és itatás történt, a választási eljárás alatt, a panaszttevők nincsenek elzárva attól, hogy az első tárgyaláson panaszukat kiegészíthessék