Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

130 Hatásköri ügyek. 302. Pozitív érdemi összeütközés esetében a Hatásköri Bíróságnak hivatalból kell lefolytatnia az eljárást tekintet nélkül a felek rendelkezésére. Tehát akkor is, ha a felek tekintettel a köztük időközben létrejött perenkívüli egyességre, a hatásköri összeütközési bejelentést a Hatásköri Bírósághoz intézett közös kérvényükben visszavonták. (Hb. 1927. nov, 14. 18. sz.) Bírói és közigazgatási hatáskör polgári ügyekben. A rendes bíróság hatásköre általában. 303. Magánjogi jogviszonyból eredő vitás ügyek csak abban az esetben nem tartoznak rendes bírói útra, ha van olyan törvényes jogszabály, amely az ilyen ügyeket Vagy ezek bizonyos csoportjait kifejezetten akár közigazgatási hatóság hatáskörébe (végsőfokon esetleg a Közigazgatási Bíróság elé), akár más rendkívüli bíróság hatáskörébe utalja. Ha valamely magánjogi jogviszonyból felmerülő vitás kérdést a törvény vagy törvényerejű rendelet kifejezett rendelkezéssel közigazgatási eljárásra utal, úgy azt a kérdést a közigazgatási hatóság — az 1869: IV. t.-c. 1. §-ában foglalt rendelkezésnek megfelelően — a közigazgatási hatósági hierarchia rendén a saját hatáskörében végérvényesen dönti el. Vagyis a közigazgatási hatóság határozata után birói ut igénybevételének szabályként nincs helye. Magánjogi jogviszonyból származó vitás ügyekben a közigazgatási hatóság hatáskörét szorosan kell értelmeznie. (1921. máj. 30. 101. 1926. Hb.) 304. A Pp. 1. és 2. §-aiban foglalt rendelkezések a rendes bíróságok hatáskörét nem az államhatalmi hatáskör szempontjából, vagyis nem arra való tekintettel szabályozzák, hogy mely ügyek tartoznak a rendes bíróságnak és melyek a közigagatásí hatóságnak a hatáskörébe, hanem a szabályozás vezérszempontja az, hogy az államhatalmi hatáskört rendező jogforrások értelmében, azaz feltételezetten rendes bíróság hatáskörébe utalt vítá ügyek közül melyek tartoznak a kir. járásbíróságoknak és melyek a kir. törvényszékeknek — elsőfokú — hatáskörébe. Általánosságban a magánjogi jogviszonyból eredő vitás ügyek tartoznak rendes birói útra, sommás visszahelyezési keresetnek is a rendes biróság előtt általában csak magánjogi jogviszony keretében lehet helye, közjogi jogviszony keretében ellenben csak akkor, ha van olyan törvényes jogszabály, amely az illető közjogi jogviszonyból felmerülő sommás visszahelyezési ügyet kifejezetten a rendes biróság hatásköréhez utasítja. (1927 nov. 14. Hb. 37.)