Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)
122 Pénzügyi jog. illeték az elsősorban kötelezett G. S.-tól behajtható nem lenne. (Kb. 1928 febr. 1. — 13.965/927. — P. sz.) 265. 1914: XLHL t.-c. 55. §. Ha a kir. Kúria csak a felülvizsgálati költségeket szüntette meg a peres felek között kölcsönösen, de a kir. Ítélőtábla Ítéletével helybenhagyott első bírói Ítéletnek a perköltség tekintetében rendelkező részét fenntartotta, az ítéleti illeték ki által való viselésének kérdésében az elsőfokú ítélet az irányadó. (Kb. 1927 jun. 8. — 19765/1926. — P. sz.) 266. 1914: XLIII. t.-c. 60. §. Ha a fél az illeték törlését olyan okból kéri, amely ok fennforgása esetén az illetéket hivatalból is helyesbíteni kellene, akkor a beadványt határidőhöz kötöttnek tekinteni nem lehet. Kb. A rendelkező rész értelmében kellett határozni, mert a panaszos elkésés miatt hivatalból visszautasított beadványában az illeték terhéről való törlését vagy helyesbítését az 1914: XLIII. t.-c. 60. §-ára alapítottan olyan okból kéri, amely ok fennforgása és illetőleg valósága esetén a hivatkozott törvényszakasz és az említett törvény végrehajtása tárgyában kiadott utasítás 60. §-a értelmében az illetéket hivatalból is helyesbíteni, sőt befizetés esetén visszatéríteni is kell, nyilvánvaló tehát, hogy annak elkésés miatt történt hivatalból visszautasítása nem volt törvényes, mert az ily beadványt helyesen határidőhöz kötöttnek tekinteni nem lehet. (1101/927. P.) 267. 1914: XLIII. t.-c. 86. §. 2. bek. Ha a bíróságnál becsatolt kereskedelmi levélben foglalt jogügylet vagy az abból folyó kötelezettség a pernek tárgya nem volt, annak feltételes illetékmentessége, a fentebb jelzett használat folytán, megszűntnek nem tekinthető. Kb. A panaszos részvénytársaság a királyi pénzügyigazgatóság sérelmesnek tartott végzésével megállapított illeték és birság alapjául szolgáló azt a kereskedelmi levelet, amely szerint R. D. veszprémi kereskedőnek 150.000 vegyes üveg Diana sósborszeszt eladott, — a megtekintett polgári periratok szerint B. I. váci kereskedő ellen, 100.000 vegyes üveg Diana sósborszeszre nézve kötött jogügyletből kifolyóan, a budapesti kir. törvényszék előtt 18. P. 32.162/1921. szám alatt folyamatba tett perben az 1921. évi június hó 23-án beadott előkészítő iratának mellékleteként használta és pedig kizárólag annak a körülménynek bizonyítására, hogy R.-nek nagyobb engedményt (rabbatot) nem adott, mint B.-nek. Ezek szerint helytálló a panaszos részvénytársaságnak az a védekezése, hogy a szóbanforgó kereskedelmi levélben foglalt jogügylet vagy az abból folyó kötelezettség a pernek tárgya nem volt. Ennélfogva annak feltételes illetékmentessége, a fentebb jelzett használat folytán, az 1914: XLIII. t.-cikk 86. §. második bekezdésének rendelkezései értelmében megszűntnek nem tekinthető. De nem állapítható meg ennek a kereskedelmi levélnek illetékkötele-