Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Általános forgalmi adó. M nyilt üzlethelyiség jellegével biró állandó elárusító helyet, azaz üzlethelyiséget tart fenn: forgalmi adóköteles. Kb. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a panaszos, akinek Budán, a Németvölgyi-uton, 7—5 hold saját kertészete van, Budapest belső részében, a Váci-utca 82. sz. a. pincehelyiségben, raktárt tart kertészeti termékekből, amelyeknek nagybani eladása a raktárból megy végbe és úgyszintén itt történik a fizetés és könyvelés is. Ezzel a megállapítással szemben a panaszos nem bizonyította azt az állítását, hogy ez a pinceraktár kizárólag átmeneti elosztótelep gyanánt szolgálna a kertészeti telepen megvett, kifizetett és a város belsejébe szállított áruknak szétküldésére. Minthogy a panaszos a fentiekből kitünőleg a város külső részén fekvő kertészeti telepétől teljesen különállóan, bent a városban elárusítás céljára nyilt üzlethelyiség jellegével biró, állandó elárusító helyet, azaz üzlettelepet tart fenn és minthogy az 1921. évi XXXIX. t.-c. 29. §-ának 2. bekezdése és a 130.000/1921. sz. pénzügyminiszteri utasítás 11. §-a értelmében forgalmiadó alól mentes őstermelésnek nem számít a föld terményeinek nyilt üzlethelyiségben, illetve a termelés helyétől különálló állandó elárusító helyen a föld tulajdonosa által való forgalombahozatala: a panaszos lerhére a pinceraktárból nagyban eladott virágok ára után mint az őstermelés keretét meghaladó külön kereskedelmi tevékenységből eredő bevétel után kivetett általános forgalmiadót fenn kellett tartani. (1699/926. P.) 126. Ludaknak élő vagy levágott állapotban való iparszerü eladása általános forgalmiadé alá esik. Kb. Az 1921. évi XXXIX. t.-c. 29. §-ának második bekezdése értelmében az általános forgalmiadó alól mentes őstermelés fogalmi körébe tartozik az állattenyésztés, azaz a saját tenyésztésű állatok értékesítése, avagy a mezőgazdasággal kapcsolatban űzött állathizlalás is. Az 1921. évi 130.000 P. M. számú rendelet pedig a fenti törvényes rendelkezés végrehajtásaként a 9. §, negyedik bekezdésében azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a mezőgazdasággal kapcsolatban űzött állathizlaláson kivül az iparszerüen űzött állathizlalás sem esik általános forgalmiadó alá, amennyiben csupán élő állatnak hizott állapotban való eladására szorítkozik, azonban ehhez a rendelkezéshez az a magyarázó mondat fűződik, hogy ez az eladás az általános forgalmiadó alól azért mentes, mert az élő állatok átruházásának megadóztatására az állatforgalmiadó szolgál. A panaszos fél, aki foglalkozására nézve szabó, a vizsgálati jegyzőkönyv adatai szerint feleségével együtt — nem mezőgazdasággal kapcsolatban, mert birtokuk nincs — az 1923. év folyamán ludak vételével és azoknak felhizlalás után való értékesítésével, azaz ludtöméssel, tehát nem állattenyésztéssel, hanem iparszerü állathizlalással foglalkoztak. A jelen esetben az a körülmény, hogy panaszos ezt a kereseti tevékenységet az általuk hizlalt ludaknak élő, avagy levágott állapotban való eladásával fejtették-e ki, az adókötelezettség szempontjából közömbös, mert ebből eredő bevételük mindenkép általános forgalmiadó alá esik. Ugyanis az élő ludak tulajdonjogának átruházása — a 80.600/1921. F. M. számú rendeTérfy: Döntvénytár 1927—1928. 6