Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

54 Pénzügyi jog kivetett hadinyereség-adót meghaladta. Az 1918. évi IX. t.-c. 10. §-a alapján a vállalatok további három év nyereségtöbblete után tartoztak hadinyereségadót fizetni és az 1920. évi XXIII. t.-c. 68. §-a szerint a hadinyereségadóról szóló törvényes rendelkezések hatálya még további három évvel meg-hosszabbittatott, vagyis az utolsó év, amelyben elért nyereségtöbblet után a vállalatok nyereségtöbbletadót tartoztak fizetni, az 1922. év volt, illetőleg azoknál a vállalatoknál, amelyeknek üzletéve a naptári évvel azonos, az 1922—23. üzleti év. A felhivott törvényes rendelkezések alapján tehát a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok összesen kilenc évre tartoztak a hadinyereségadóról szóló törvényes rendelkezések szerint nyereségtöbbletadót fizetni. A társulati adóról szóló 1922. évi XXIV. t.-c. a hadinyereségadóról szóló törvényes rendelkezések hatályát nem hosszabbította meg, tehát a törvényhozó által nyereségtöbblétadóval érinteni kivánt kilencedik év elteltével az 1920. évi XXIII. t.-c. 68. §-ának hatálya önmagától megszűnt. Mégis az 1922. évi XXIV. t.-c. 53. §-ának 3. bekezdése kimondotta, hogy 1923 január elsejével a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok nyereségtöbbletadójára vonatkozólag érvényben volt törvények és szabályok hatálya is megszűnik, azonban a 4. bekezdésében oly módon rendelkezett, hogy visszamenőleges adóztatások eseteiben a hatályon kivül helyezett törvények és szabályok rendelkezései az irányadók. Ilyen visszamenőleges adóztatás volt a vállalatok 1922. évi nyereségtöbbletadójának megállapítása az 1922. évi mérleg alapján a kilencedik nyereségtöbblet-adóköteles évre, amely nyereségtöbbletadóra vonatkozólag a vállalatok azt vitatták, hogy azt az 1922. évi XXIVt.-c. 53. §-a értelmében annál kevésbé kötelesek fizetni, mert ugyanazon (1922. évi) nyereségtöbblet után társulati adópótlékot tartoznak fizetni, tehát kétszeresen volnának megadóztatva. Erre a kifogásra azonban a közigazgatási biróság már megállapította, hogy alaptalan, mert az 1920. évi XXIII. t.-c.- 68. §-a alapján az 1922. évben elért nyereségtöbblet után a nyereségtöbbletadó az 1922. évre visszamenőleg lesz kivetve, a társulati adópótlékot pedig ugyancsak az 1922. évi nyereségtöbblet alapján, de az 1923. évre köteles a vállalat az 1922. évi XXIV. t.-c. 23—26. §-ai szerint fizetni, tehát kétszeres adóztatásról nem lehet szó, mert csak az adóalapok azonosak, de az adó nem egyazon időre fizettetik és nem egyazon adó vettetik ki. A vitatott kérdés az, hogy az a vállalat, amelynek üzleti éve a naptári évvel nem azonos, tartozik-e az 1922—23. üzleti évben, vagyis a kilencedik nyereségtöbblet-adóköteles évben a nyereségtöbbletadót megfizetni. Az 1916. évi XXIX. t.-c, az 1918. évi IX. t.-c. 10. Vának és az