Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

50 Pénzügyi jog 105. H. ö. 13. §. és 5. p. Az első részvénykibocsátási illeték nem alapitási költség. Kb. Panaszos csupán azt kifogásolja, hogy az első részvénykibocsátás után kiszabott és a részvénytársaság által befizetett illetéket a mérlegszerű nyereséghez hozzászámították. A biróság ezt a kifogást alaptalannak találta. A vállalat a társulati adóról szóló H. Ö. 13. §-ának 5. pontjában foglalt rendelkezésekre alapítja a kifogását, mert a részvénykibocsátás! illetéket alapitási költségnek minősiti. A 13. §. 5. pontjához fűzött utasítás (1) bekezdése szerint alapitási költségek alatt azokat a kiadásokat kell érteni, amelyek a vállalat alapítása körül merülnek fel és példaképen a következő költségeket sorolja fel: az alapitási terv ismertetésére készült nyomtatványok, körlevelek, hirdetések s hasonlók költségei, ügyvédi, közjegyzői dijak, bankári jutalékok stb. Alapitási költségek tehát azok a kiadások, amelyek a részvénytársaság megalakulása előtt felmerülnek, amelyek a részvénytársaság alapitóit terhelik mindaddig, amig a részvénytársaság megalakultnak nem tekinthető, amely költségek tehát csak a részvénytársaság megalakulásával válnak ennek terhévé és a K. T. 199. §. 3. pontja szerint öt évre felosztva számolhatók el. A részvénykibocsátási illeték az 1920. évi XXIV. t.-c. 14. §-ának 7. pontja szerint a részvénytársaság bejegyzésének a Központi Értesítőben való közzétételétől számított 30 nap alatt fizetendő be, vagyis oly időpontban esedékes, amelyben a részvénytársaság már megalakult. Az tehát a részvénytársaság kiadása és nem minősíthető alapitási költségnek, mert nem a részvénytársaság megalakulása előtt nem merült fel. Az adókötelezettség szempontjából pedig az a döntő, hogy a vállalat üzleti üzemét terheli-e, vagy sem, mert a H. Ö. 13. §-ának 3. pontja szerint az üzemet nem terhelő illetékeket a mérlegszerű nyereséghez hozzá kell számítani. A 13. §. 3. pontjához fűzött utasítás (3) bekezdése szerint a részvénykibocsátási illeték nem terheli az üzemet. Nem terhelheti azért, mert nem kapcsolatos a vállalat üzletműködésével, nem olyan közteher, amely az üzem folytatásához szorosan kapcsolódnék. (1926. ápr. 21. 22.316/1925. P. sz.) 106. H. ö. 14. §. 3. p. Az idegen valutákra szóló tartozá? sokból eredhető vesztesegek fedezésére a nyilvános szám? adásra -kötelezett vállalatok által lctesitett tartalékok, a tar? tozásoknak egyidejű nyilvántartásra vétele mellett a társu* lati adó alól mentesen kezelendők. Kb. Panaszos vállalat a felebbezéséhez csatolt bizonyítékok szerint a Drezdner Bank londoni fióktelepével szemben még a háborút megelőzőleg keletkezett és 1923. évi december 31-én 46,130.15.10