Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

700 Polgári perrendtartá s ügyet a Ppé. 12, §-ában előirt előzetes eljárás mellőzésével — a per bármely szakában hivatalból figyelembeveendő pergátló körülményre való tekintet nélkül érdemben elbírálja, mint nem alapos — figyelembevehető, nem volt. De nem alapos az alperesnek az 1921:XXXI1L törvénycikként becikkelyezett úgynevezett trianoni békeszerződés 198. cikkének rendelkezéseire fektetett, a kereset időelőttisége cimén érvényesített felülvizsgálati támadása sem, idevonatkozóan ugyanis helytálló a felebbezési bíróságnak az Ítéletében kifejtett az a jogi álláspontja, hogy miután a hivatkozott békeszerződésnek idézett cikkében jelzett pénzügyi szabályozás ezideig meg nem történt és nincsen olyan törvényes intézkedés, amely a jelen perhez hasonló tárgyú perekre nézve perindítási tilalmat, avagy perfüggesztést rendelő szabályt állított volna fel, ily törvényes rendelkezés hiányában a feleknek elbírálásra szoruló jogviszonyai nem hagyhatók megoldatlanul a hivatkozott békeszerződés 198. cikkében jelzett pénzügyi szabályozásnak még bizonytalan leendő megtörténtéig, hanem azok az egyébként fennálló általános anyagi jog szabályai szerint bírál andók el tekintet nélkül arra, hogy a keresetileg töröltetni kivánt zálogjoggal biztosított követelés a trianoni békeszerződés 198. cikkének a rendelkezése alá esik-e vagy sem. A peressé vált jogviszony rendezésének folyományaként a per bíróságára hárult annak megállapítása, hogy a felperesek, mint zálogadósok és az eredeti kölcsönvevőnek a telekkönyvekből kitűnő igazolt örökösei — a felmondott kölcsöntartozásaik kiegyenlítése fejében mily összeget tartoznak az alperesnek, mint hitelezőnek a kölcsönszerződések rendelkezéseinek megfelelően készpénzben szolgáltatni. Idevonatkozóan nincs megtámadva az alperes által a felülvizsgálati tárgyaláson is helyesnek ismert az a felebbezési bírósági ténymegállapítás, hogy számszerűleg a felperesek által visszafizetendő összeg annyit tesz ki, mint amennyit a felebbezési bíróság itéletileg megállapított. Mnthogy pedig helytálló és nem sért jogszabályt a felebbezési biróságnak a kölcsönökről^szóló kötelezvények rendelkezésein alapuló az a jogi álláspontja, hogy a visszafizetés az Ausztriában mindenkor érvényes fizetési erővel biró fizetési eszközökkel teljesítendő, ez pedig a per indítása idején az osztrák korona volt. továbbá helytálló a felebbezési bíróság ítéletében kifejtett az a jogi álláspont is, hogy miután ezidőszerint nincs oly törvényes rendelkezés, avagy kialakult birói gyakorlat, amelynél fogva a hitelező a hasonló kölcsöntartozásoknak valorizált (felértékelt) összegben való visszafizetését a pénz időközi leromlása folytán és az esetben is követelhetné, ha az adós fizetési késedelemben nincs, már pedig a felperesek a fennforgó esetben a felebbezési bíróság helyes indoko-