Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

Bánijablráskodás. Pp. 584. §. 687 fél a perújítás lehetőségéül a törvénynek fenti értelmű magyarázata mellett sem esik el. A további eljárás függőben tartása pedig csak sikeres perujitó támadás feltételezése esetében lehetne kívánatos, az ellenkező esetben azonban azoknak a jogos érdekeknek sérelmére lenne, amelyek a per befejezéséhez a közbenszóló ítélettel eldöntött kérdésben nyertes fél részéről fűződnek. IV. A kifejtettek szerint az adott esetben a perujitási keresetnek egyik törvényes feltétele: a jogerős végitélet (illetőleg részitélet) hiányzik és igy a felebbezési bíróságnak a keresetet visszautasító ítélete az itt előadott indokoknál fogva megfelel a Pp. 571. §-ában foglalt rendelkezésnek. Ehhez képest az alpereseknek felülvizsgálati kérelmeit el kellett utasítani és őket a sikertelen felülvizsgálattal okozott költségnek megfizetésére kötelezni. VI Végül kiemeli a m. kir. Kúria, hogy a jelen ítélet folytán az alperesek nincsenek elzárva attól, hogy a kereset ama részének megítélése ellen, amelyet a felperes a közbenszóló ítélet meghozatala után felemelés utján terjesztett elő, a jogalap kérdésében is védekezzenek, mert a közbenszóló Ítélet meghozatalának idejében a felemelt követelés keresetképen előterjesztve még nem volt és igy a felemelés utján követelt többletre nézve a kártérítési kötelezettség kérdésében hozott közbenszóló döntés egyedül annak jogerejü voltánál fogva még nem terjed ki. (1926. jun. 16. P. VI. 5147/1925. sz.) A bányaügyekben való bíráskodás. (Pp. 583—587. §§.) 1069. Pp. 584. §. Bányabirói hatáskör. K. A jelen perrel hatálytalanítani kivánt szerződós a földtulajdonos felperesek által az alperesre kőszénkutatási, bányanyitási és kőszénkiaknázási jogot ruházó szerződés, vagyis az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok VII. Része 1. §-ának b) pontja alá eső szerződés. Ez a kőszénkutatási, bányanyitási és kőszénkiaknázási jog nem esik az 1911:1. t.-c. 584. §-ának 2. pontjában ©miitett, a bányatulajdon tárgyaira vonatkozó tulajdon vagy más dologi jog fogalma alá és nem is része a bányatulajdonnak, hanem előfeltétele annak, hogy az alperes az Ideiglenes Törvényhozási Szabályok hivatkozott §-ának a) pontja értelmében bányajogositványokat szerezhessen, másfelől ez a hamisítás, megtévesztés, jó erkölcsökbe ütközés és gazdasági lehetetlenülés következtében beállott jogviszonyokból, tehát a magánjog által szabályozott jogviszonyokból keletkezett per nem az ugyanazon § 6-ik pontjában emiitett s a bányatörvényben szabályozott viszony alapján keletkezett per, nem tartozik tehát a bányabiróság hatáskörébe. (K. V. 4737/1924. J. H. I. 6. sz.)