Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

656 Polgári perrendtartás K. Az ügy érdemében hozott ítélet csak annyiban válik jog­erőssé, amennyiben a keresettel érvényesített jog iránt határoz. Az Ítéletben tehát jogerőssé a jogviszony megállapítása lesz, a jogviszony megállapítására alapul szolgáló tényeket ellenben a jogerős ítélet nem emeli jogerőre s azért a ténymegállapítás ugyan­azon felek ujabb perében nem is tekinthető itélt dolognak, de a bíróság attól nincs elzárva, hogy azt a szabad mérlegelés rendjén irányadónak elfogadja. A Pp. 411. §-ában foglalt jogszabállyal ellentétes ugyan tehát a felebbezési bíróságnak az a kiindulási pontja, hogy a felek között folyamatban volt előző perben meg­állapított tényállás, jogerőre emelkedése folytán a jelen perben is irányadó; ennek dacára azonban a m. kir. Kúria a jelen perben a tényállást támadó felülvizsgálati panasznak helyt nem adhatott és a felebbezési bíróság ítéletét az abban előadott tényállás alap­ján vizsgálta felül. A felperes ugyanis felülvizsgálati kérelmében nem terjesz­tett elő oly értelmű panaszt, hogy a tényállás megállapítása egyéb­ként jogszabály helytelen alkalmazásával, vagy mellőzésével tör­tént volna s emellett a tényállás, amelynek megállapításában az ok­szerűség követelményeinek megsértése sem észlelhető, nem áll el­lentétben az előbbi pernek a jelen perhez csatolt irataival és az azok között fekvő nem vitás levelek tartalmával. Ennélfogva a fe­lebbezési bíróság ítéletében előadott tényállás megtámadása a Pp. 534. §-a szerint nem volt figyelembe vehető. (K. 1926. márc. 18. P. IV. 2417/1925. sz.) 1006. Pp. 411. §. Közbenszóló Ítélet meghozatala után tett keresetfelemelés esetében az ujabban érvényesített többlet* követelés tekintetében a jogalap elleni védekezésnek is helye van, habár a közbenszóló Ítélet a korábban érvényesített igény tekintetében a követelés jogalapját jogerősen meg is állapította. (K. 1926. jun. 16. P. VI. 5147/1925. sz. I. a Pp. 574, §?a kapcsán 1007. í*p. 411. §. A valorizáció iránti igénynek a rendes magánjogi elévülési idő alatt ujabb keresettel érvényest tése meg nem tagadható. A pusztán erre irányuló perben azonban alperes nem teheti újból vita tárgyává a peresfelek közt fennállott jogviszonyból származó jogokat s kötelezett? ségeket, sem pedig a most már kizárólag csak valorizálandó követelésnek a korábbi perben jogerősen elbírált jogalapját. K. Alperes alaptalanul panaszol a valorizálás miatt annál­fogva, mert az átértékelés iránti igény lényegében nem kárkövete­lés, hanem a valorizáció iránti igénynek pusztán a gazdasági okok­ból bekövetkezett koronaromlás az alapja, következőleg az adós

Next

/
Oldalképek
Tartalom