Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

636 Polgári perrendtartás joggal is biztosított összeget milyen értékben tartoznak al* peresnek visszafizetni: ez a megállapítás a felperesek jog? állapotának a biztosítása céljából alperessel szemben szűk* ségesnek nem mutatkozik. (K. 1927. febr. 18. P. VII. 4830/1926. sz.) 941 c. Pp. 130. §. Szükséges a kártérítési kötelezettség megállapítása iránti kereset, ha alperes a kötelezettséget el nem ismeri, annak terjedelme pedig még meg nem határoz* ható, mert még létre nem jött nemzetközi megállapodás? tói függ. (K. 1926. febr. 5. P. VII. 4069/1925. sz. Pdt. XI. 55.) 941/d. Pp. 130. §. A felperes jogállapotának biztosítását célzó megállapítás szükségességének nemcsak a kereset indi? tásakor, hanem az ítélet hozatalakor is fenn kell forogni, mert ellenkező esetben a megállapító ítélet alapvető törvé* nyes előfeltétele hiányzik. (K. P. V. 7122/1925. sz.) 941/e. Pp. 130. §. A megállapítási per tárgyának az értéke abban az értékben nyer kifejezést, amelyre a hatálytalant tani kért jogügylet vonatkozik, vagyis amit felperes a jogügylet érvénytelensége esetén követelhetne. (K. 1925. máj. 5. P. II. 6673/1924. sz. Pdt. XI. 40.) 942. Pp. 130., 701. §§. Harmadik személy nemcsak jogai érvényesítésével kapcsolatosan, hanem azok érvényesítése nélkül is a Pp. 130. §*ban irt feltételek fenforgása esetében megállapítási per utján is szorgalmazhatja a gyermek tör? vénytelen születésének megállapítását; természetesen min? dig azzal a feltétellel, hogy a gyermek törvénytelenitésének kimondása mindig csak a felek közt fenforgó ügyekben bír joghatállyal. K. Felperes, mint R. L. édesanyja indította a keresetet kiskorn R. F. törvényes születésének megtámadása iránt. A Pp. 696. §. miniszteri indokolása szerint a Pp. nem dönti el azt a kérdést, hogy a gyermek törvényességét ki van jogositva perrel megtámadni, ezt a polgári törvénykönyvre hagyja fenn s csak az apa által inditott peres eljárást szabályozza és éppen ezért a Pp. 701. §-ában kimondja, hogy ha a férj halála után harmadik személy a gyermek törvénytelenségétől függő jogait érvényesiti, ebben a perben a Pp. XII. cime nem nyer alkalmazást, mert az ilyen perekben hozott itélet nem mindenkivel szemben hatályos s nincs ok, hogy miért legyen ebben az esetben eltérés a peres eljárás általános szabályaitól. A m. kir. Kúria 1926. évi június hó 29-én 1598/1905. sz. alatt